Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

Német emigráció Kaliforniában

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Így nyilatkozott Jirí Sedivy, a cseh hadsereg korábbi vezérkari főnöke.

Az Együtt-PM tiltakozik a német megszállás 70. évfordulójára Budapest belvárosába tervezett emlékmű felállítása ellen, és a terv felfüggesztését követeli, mert véleményük szerint nem a megszállásnak, hanem az ellenállásnak kell emlékművet állítani. A Mazsihisz a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdítását sürgeti. A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a Magyarország tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt 70. évfordulójára szervezett emlékévvel.

Egy magyar író a növekvő antiszemitizmusról – 1943-ban.

Magyar repülőtisztek is voltak az egyiptomi front túloldalán a hatnapos háború idején – állítja egy Budapestről elszármazott volt izraeli katona az MTI-nek nyilatkozva.

Az 1967-es hatnapos háború idején a Beér-Seván élő Móse (Tomi) Schweitzer rádiósként sorkatonai szolgálatát … Tovább »

A Miniszterelnökség, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága javaslata alapján nyilvánosságra hozta a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 másfél milliárd forintos támogatásról szóló pályázati döntésjavaslatát. A pályázók a 2014-ben tartandó Holokauszt emlékévvel … Tovább »

Rejtő Jenő a legismertebb név azon a listán, amelyre azok a magyar szerzők kerültek, akiknek műveire január 1-jével lejárt a szerzői jog, vagyis közkinccsé váltak.

Kis Yudit, Apám halálának nyara című regénye a tekintélyes Jewish Quarterly-Wingate Prize várományosa. A brit folyóirat által alapított díjjal azokat a könyveket jutalmazzák, amelyek a zsidóság témájához kapcsolódóan mondanak újat és relevánsat az olvasóknak. Hogy a díjra esélyes … Tovább »

Interjú L. Simon Lászlóval  és Mikecz Péterrel

Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) terjedelmes kutatási beszámolót tett közzé: nyolc EU-tagországban mérték fel, hogy az ott élő zsidók mennyire érzékelik súlyos problémának az antiszemitizmust.

A Jobbik azt követeli, hogy tiltsák ki az Országgyűlés épületeiből Szabó Györgyöt, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnökét. Szabó György azt közölte, továbbra is vállalja a véleményét, és tudomásul veszi, ha azért kitiltják.

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

Második alkalommal rendeztek Zsidó Filmfesztivált.