December 14-én ismét leültek tárgyalni a zsidó felekezetek, valamint
az állam képviselői, hogy áttekintsék az állami örökjáradék
újraosztásának kérdéseit. A tárgyalásokat Gál András Levente államtitkár
szorgalmazta, hogy kibillentse a holtpontról a folyamatot.
 

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, … Tovább »

Gál András Levente kormánybiztos előkészítő egyeztetést kezdeményezett
az örökjáradék kifizetésének rendjéről a zsidó közösségek képviselőinek
részvételével tartott csütörtöki tanácskozáson.

Néhány fiatalabb rabbi olyan közösséget épített föl, amelyre erkölcsileg és némileg már anyagilag is támaszkodhatnak. Függésük a központtól csökkent, a civil kurázsi ezzel párhuzamosan nőtt, hasonlóképpen a fiatalabb nemzedék elégedetlensége a hitközségi állapotokkal.  A sajtóban történt nemzedékváltás mellett ez áll a temetői botrány hátterében.

A Jobbik szerint Steiner Pál a magyarság helyett csak a zsidók érdekképviseletét tekinti feladatának.
 

Két nap alatt tucatnyi magyar politikussal és egyházi vezetővel tárgyalt
a világ reformzsidóságának két csúcsvezetője Stephen Fuchs rabbi, a
World Union for Progressive Judaism (WUPJ) elnöke és Leslie Bergman, a
szervezet európai vezetője.

Magyarországra érkezett Stephen Fuchs rabbi, a reformzsidó irányzatú
Progresszív Zsidó Világközösség elnöke. Az egyházi vezető célja az, hogy
a szervezethez tartozó magyar Szim Salom és Bét Orim hitközségek
érdekében közbenjárjon.

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

Bár Obama amerikai elnök előre jelezte, hogy az USA a Biztonsági Tanácsban megvétózza, Mahmud Abbasz mégis a Palesztin Autonómia teljes tagságáért folyamodott az ENSZ Közgyűlésén szeptember 23-án. A Közgyűlés állva, tapsolva fogadta őt, igaz, szórványos füttyszó is hallatszott, és Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes kivonult a teremből. 

A Magyar Zsidó Levélár három új fejlesztései: Itt lakott Rosenthal-
kiállítás a pesti Zsidónegyedről! A felújított Goldmark-teremben kapott
helyet a zsidónegyed-kiállítás, ami a környék mindennapi életét jeleníti
meg az elmúlt évszázadokban 10 térkép, 20 tárgy és 30 ház bemutatásának
segítségével. 

Ankara kiutasította az izraeli nagykövetet, miután Izrael azután sem hajlandó bocsánatot kérni a gázai segélyflottilla elleni tavalyi támadásért, hogy az ENSZ jelentése azt ésszerűtlennek és túlzottnak nevezte. Washington és az ENSZ egyelőre hiába próbál békíteni.

Az illetékes bíró pénteken úgy határozott, hogy a Herzog-gyűjtemény örökösei folytathatják a pereskedést a magyar állam ellen a holokauszt alatt lefoglalt, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzéséért.

Újra Pozsonyi Piknik Újlipótvárosban. Balkon-koncert Pozsonyi úti erkélyeken és borárverés is várja az érdeklődőket a Pozsonyi úton.

A jobbikos Zagyva György Gyula arra szólítja fel az Országgyűlés
mentelmi bizottságát, hogy ha a testület elé kerül a Sziget Fesztivál
bejáratánál történt ügye, adja ki a mentelmi jogát. Korábban a
rendőrségnek azt mondta: élni akar vele. 

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Új büntetőjogi vizsgálat kezdődött John Demjanjuk ellen, akit májusban
elmarasztalt és öt év börtönbüntetésre ítélt egy müncheni bíróság.

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

Az új Mazsök-kuratórium kérdése, valamint a zsidóság és a vészkorszak
oktatása szerepelt kiemelt hangsúllyal a zsidósággal foglalkozó, dr Gál
András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára
által vezetett bizottság legutóbbi ülésének napirendjén.

A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.