Az ásatás és a leletek gyakorlatilag mind a bibliai történetek igazságát bizonyítják. 

Forrás: Stop 2007. december 22. Kilencven éve, 1917. december 21-én született Kölnben Heinrich Böll Nobel-díjas német író, a nemzet lelkiismerete, “a kölni jó ember”. Könyvkereskedő-segédként hívták be 1938-ban munkaszolgálatra, ő közben a klasszika-filológiát tanulmányozta. … Tovább »

A Felszámolás volt az utolsó regénye és a Luisa Zielinskinek adott nyilatkozata volt az utolsó interjú, amelyet életében adott – jelentette ki Kertész Imre az Egyesült Államokban megjelenő The Paris Review című irodalmi folyóirat legújabb számában.

“Olyan valaki vagyok, aki mindezt … Tovább »

Július 4-én mutatja be az Orlai Produkció  a Hippolyt, avagy a nagypolgári villa mellé jár az ezüst kiskanál című darabot a Belvárosi Színházban. Zágon István művét a Mohácsi testvérek feldolgozásában láthatja a közönség. A felkapaszkodott zsidó kispolgárt alakító Elek Ferenccel … Tovább »

 Interjú Elek Ferenccel a bemutatás előtt álló Hyppolitról.

Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »

Részlet a szerző V. és Ú. című regényfolyamának első könyvéből, melynek bemutatóját május 28-án, kedden 18.00-kor tartják a a Kossuth Klubban.

Felingerli Emmát a séta Párizsban, első úgynevezett nyugati utunk alkalmából, éppen a Luxembourg-kertben, tudniillik Emmát … Tovább »

ZSVK közgyűlés és elnökbuktatási kísérletek a Mazsihiszben

Az önszervezõdés határozott igényével fellépõ, az egészséges énkép és önbecsülés fontosságáért küzdõ lelkiismeret hangja életre hívta a Tett és Védelem Alapítványt, egy olyan alulról jövõ kezdeményezésként, ami a zsidó tradíciókat követve kész határozott lépéseket … Tovább »

BAGDAD, KAIRÓ, ALGÍR, TUNISZ: EXODUS ELŐTT ÉS UTÁN

– AVAGY LEHET-E EGY ZSIDÓ ARAB?

Határtalan Szabadka, Emlékezetközösség: Csaplár Vilmos és Horkay Hörcher Ferenc írása,
Interjú Komoróczy Gézával és Mácsai Pállal
 

 
Megjelent a Szombat áprilisi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Márciusi „Esküvő, házasság” összeállításunk után, áprilisi lapunk „A gyerek” címmel közöl tematikus mellékletet. Zsidó demográfia, gyereknevelés, gyereklélektan mellett e számunkban … Tovább »

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.

 Szilágyi Júlia: Jegyzetek az akváriumból. Esszék, feljegyzések. KOMP-PRESS Kiadó, Kolozsvár, 2010.

Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon vizsgálhatják-e éppen azt, amiben benne vannak. Szilágyi Júlia újabb kötetében André Malraux-t idézi: „Aki rálátást … Tovább »

Minden felvilágosult, gondolkodó ember számára világosnak kell lennie, hogy a bibliai idézet, mely szerint „uralkodjék a tenger halain és az ég madarain és a barmokon, meg az egész földön és minden csúszómászón, amely a földön mozog” nem a zsarnoki uralomról, nem egy zsarnokról beszél, aki durván bánik népével és szolgáival, hogy saját vágyait és szeszélyeit kielégítse. 

Ted Aprajev végigzarándokolta Izrael piacait, büféit és kifőzdéit: Képriport a tel-avivi Carmel piacról.
 

„…minden attól függ, hogy ki adja át tanúvallomásunkat a jövő nemzedékeknek, hogy ki írja meg ennek a korszaknak a történetét (…) ha mi írnánk is meg a vér és könny ezen korszakának történetét – és én szilárdan hiszem, hogy ez így is lesz –, egyáltalán ki fog majd hinni nekünk? Senki sem akar majd hinni nekünk, mert a mi katasztrófánk az egész civilizált világ katasztrófája…

Októberben is igazán színes zenei kínálatot találunk a Művészetek Palotája műsorán, melyek között ott lesznek a zsidó-ruszin ünnepek dalai, a színpompás balkáni népzene, de a kubai muzsika képviselteti magát.