Az outsider bolgár Irina Bokovának az UNESCO élére történt megválasztásában Kairó a „civilizációk összecsapásának” újabb megnyilvánulását látja. Az antiszemitának ítélt kijelentései miatt viták kereszttüzébe került egyiptomi Faruk Hoszni elleni többhetes kampány kifizetődőnek bizonyult, de bizonyára fájó nyomokat fog hagyni maga után.

Több mint 60 évvel Izrael kikiáltása után már a legpesszimistább zsidók és a legoptimistább iszlámista fundamentalisták számára sem kérdéses, hogy Izrael fennmarad a következő évtizedekben.  A zsidó állam többszörösen bebizonyította életképességét, hogy az alapvetően ellenséges geopolitikai közegben, állandó áldozatok árán is képes megvédeni határait.

Az általuk kezdeményezett parlamenti bizottsági ülést kellett volna otthagyniuk az egyházi vezetőknek, hogy eleget tegyenek az oktatási miniszter meghívásának. A kormánypártiak és az ellenzékiek közti szópárbajt püspöki beszólások színesítették.
 

Ez év szeptember 18-án meghalt Irving Kristol, amerikai író, publicista, gondolkodó, fél évszázadon keresztül az amerikai politika és közélet egyik befolyásos szereplője. Ismert ragadványneve ez volt: a „neokonzervativizmus keresztapja”. Halála alkalmából egy lapunkban már megjelent írásának újraközlésével emlékezünk rá.

A következő évek politikáját leginkább a világgazdasági válság határozza majd meg. Ez akkor is így lesz, ha a válság végül – bár erre ma kevés jel mutat – nem gyakorol ténylegesen akkora hatást a világra, ahogyan ma feltételezhetjük. Mostantól ugyanis a válságra hivatkozva változik a politika…
 

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?

Az iszlám köztársaság szeptember végéig kapott haladékot a nemzetközi szervezetektől az atomprogram leállítására. Amennyiben nem lesz rá hajlandó, Izrael akár az Egyesült Államok beleegyezése nélkül is támadást indíthat – írja a Los Angeles-i napilapban Micah Zenko, az amerikai Council on Foreign Relations intézet Preventív Műveletek Központjának kutatója.

Globális pénzügyi válság van, ezt már talán mindenki tudja, persze néhányan mégis úgy csinálnak, mintha ilyesmiről szó sem volna. Azt is mindenki tudni véli, hogy ez az egész mikor kezdődött, meg azt is, hogy miért, de a legtöbben tévednek. Azt pedig csak néhányan merik megjósolni, hogy mikor lesz vége, és valószínűleg ők is tévednek…
 

Zsidó barátai őrültnek tartották, keresztény barátai elismerően tekintettek rá, amikor elvállalta a szegedi zsidó hitközség elnöki posztját. A feladatra a közösség idős vezetői kérték fel, azóta háromszor választották újjá. Lednitzky András, mint mondja, nem volt vallásos, ezt legfeljebb anyai ági nagyszüleiről mondhatja el, de Schindler József, Raj Tamás és Schőner Alfréd rabbisága idején látogatta a zsidó közösség kultúrprogramjait.

A rendőrség és a gárdisták összecsapása sem kizárt, miután a Pest megyei Rendőr-főkapitányság a Népszabadságnak megerősítette: a “szükséges erővel” jelen lesz az új Magyar Gárda holnapi szentendrei tisztavatásán; szabálysértés vagy bűncselekmény esetén magánterületen is feloszlatja a megmozdulást. A Nemzeti Egyletek elnevezésű szervezet élőláncot szervez a rendezvénye köré, a Jobbik és a Magyar Gárda pedig közölte: a rendelkezésére álló eszközökkel megakadályozza a hatósági fellépést.

Amikor a nap elolvasztotta a fekete, kásás havat, és a sáros hóléből előtünedeztek az emberi élet egész télen át felgyülemlett hulladékai – ócska rongyok, csontok, üvegcserepek –, és a levegőt bűzáradat öntötte el, amelyben a legerősebb a tavaszi föld nedves, édeskés szaga volt, megjelent az udvaron Genya Pirapljotcsikov. A neve olyan idétlenül íródott, hogy attól kezdve, hogy megtanult olvasni, úgy fogta fel, mint valami sértést. 

A következő húsz évnek valószínűleg az lesz a dolga, hogy a közérdeket érvényesítse a kapitalista szabad rablással szemben – állítja Nádas Péter. A Kossuth-díjas író szerint ez nehéz lesz, mert a kádárista és a horthysta restauráció egyetlen ponton találkozik: a korrupcióban. A negyedszázada egy kis göcseji faluban élő Nádas Péter úgy véli, olyan államunk van, amely nem támogatja az egyenlő teherviselés elvét, olyan rendőrségünk, amely nem védi se a vagyont, se az életet, és olyan egészségügyünk, amely nem a szolidaritás elvére épül.

Londoni kávézók papírpoharain képregényfigurák hirdetik Magyarországot – nem a Balatonnal, nem a csikós-gulyás Alfölddel, hanem bányászlámpával, fröccsel, a zsidó negyed romkocsmáival, bulizással egy termálfürdőben. A németek kétmillióval kevesebb vendégéjszakát töltenek nálunk, mint tíz éve, de egyre több “fapados” brit, spanyol és francia jön hozzánk. Magyarország újracsomagolva, ahogy az útikönyvek és turisztikai portálok kínálnak minket.
 

Augusztus 9-én nemzedéki feladatunknak tettünk eleget. A jeles eseményről nem számoltak be a szenzációra éhes televíziós csatornák, s még az újságok sem cikkeztek arról, hogy elvégeztük a pestszentlőrinci zsidó temető bozótmentesítését. Mi azonban tudjuk, hogy az efféle “tisztogatásnak” értelme és célja van, amely akár az irányhármas-elve szerint is meghatározható: honnan jövünk, hol vagyunk és hová tartunk.

Pedagógusok, vallási vezetők, történészek egy csoportja 2009. augusztus 12-én Dr. Hiller Istvánhoz fordult az alábbi elemzéssel:
 

Egy nyíltan neonáci rendezvény sérti mások jogait, a rendőrség ezzel az indokkal tiltotta meg a budapesti Rudolf Hess-megemlékezést. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban a magyar törvények alapján a felvonulást betiltani nem lehet, legfeljebb feloszlatni, ha a rendezvény másokban félelmet kelt. Hitler kegyvesztetté vált helyettesét a szélsőjobb békeharcosnak próbálja beállítani, mert 1941-ben tárgyalásokat kezdett az angolokkal. A hely, ahol eltemették, náci zarándokhellyé vált, de az ott tartott felvonulásokat Németországban jogi eszközökkel sikerült betiltani.
 

Olyan országban élünk, ahol sorozatban aljas gyilkosságokat követnek el ártatlan cigány emberekkel szemben, ahol a társadalom nem csekély része deviánsoknak tekinti a melegeket, alacsonyabb rendűeknek a nőket, elítélendőknek a “csonka családokat”, nemzetközi összeesküvőknek a zsidókat, és ahol a legnézettebb tévé csatorna vezető riporterét Izraelbe küldheti egy szélsőjobboldali politikus, ha éppen ahhoz van kedve. Agresszív és kioktató hangú küzdelem a parlamentben és a médiában, szitokáradat az utcán, az üzletben, a játszótéren. Permanens adok-kapok. De ki harcol ki ellen? Ki az ellenség?
 

Sevillai ülésén az UNESCO világörökségbizottsága (VB) több területen is stratégiai fontosságú fejleményeket üdvözölt az Andrássy út pufferzónájának számító Belső-Erzsébetvárossal kapcsolatban. Érdemi előrelépés azonban csak az új örökségvédelmi törvény ügyében történt, a többi területen évek óta nincs haladás. A zsidó negyeddel kapcsolatban a zöldombudsman is igen kritikus jelentést tett közzé.
 

Úristen, már megint a Közel-Kelet [1]. Jövő héten mi lesz
nem menő? A gazdasági világválság? A budapesti tömegközlekedés? Az időjárás?
Megértem én a fanyalgókat, mégis arra kérnék most mindenkit, hogy legalább egy
cikk erejéig figyeljen egy kicsit a világ legagyzsibbasztóbb régiójára. Nem
azért, mert nincs jobb program egy szép augusztusi napon, hanem mert Izraeltől
elég sokat lehet tanulni. Már úgy értve, hogy az ő kárukon, kedves náci
olvasók, nem kell mindjárt megijedni.