Ősi kőfejtőt fedeztek fel az izraeli régészek; meggyőződésük szerint innen származtak azok a kőtömbök, amelyekből 2000 évvel ezelőtt Heródes átépíttette a Második Templomot.
 

A holokauszt közel ezerévnyi lengyelországi zsidó örökséget és hagyományt pusztított el: ennek megőrzését vállalta magára a két év múlva megnyíló, Lengyel Zsidó Történeti Múzeum virtuális mása. Az oldalon az egyre fogyatkozó közösség náci megszállás előtti emlékeit gyűjtenék össze.

A Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány minden információt szívesen fogad Krausz-Castelli Bianca (1885-1945) és férje, Krausz-Castelli Ernő sorsával kapcsolatban.
 

Több mint hatvan évvel a II. világháború befejeződése után negyvenhat ország vállalta, hogy folytatja a kárpótlási folyamatot a náci rendszer idején javaiktól megfosztott zsidók tekintetében.
 

A nácizmus üldözötteiként a II. világháború idején gettókban dolgoztatott személyek jogosultak a nyugdíjra – mondta ki kedden hozott ítéletében a német szövetségi szociális bíróság.
 

Ugyan a feltárásra továbbra sincs pénz, ám dokumentumfilm legalább készült a budai vár egyik “titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurél műemléki tervezőről, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.

A jeruzsálemi Olajfák hegyén ásatásokat végző régészek egy háromezer éves edény agyagból készült fogantyújára bukkantak, amelyen ősi héber írás olvasható. A lelet régebbi az összes írással ellátott tárgynál, amelyet a város területén korábban találtak.

Nem csak történelmi, hanem morális üzenete is van a holokauszt-túlélők és szemtanúk életútinterjú-gyűjteményének, amit a közép-kelet-európai régióban elsőként a Közép-Európai Egyetem (CEU) könyvtárában mutatnak be csütörtöktől – mondta Kovács András professzor a budapesti bemutatón.

Nagyanyja erőszakos, buzgó náci volt, másodjára Adolf Hitler unokaöccséhez, Hans Hitlerhez ment feleségül. A frankfurti születésű férfi azonban úgy döntött, hogy Izraelt választja hazájául, megtért a zsidó hitre és a Talmudot tanítja.

A magyarországi zsidóság gettókba kényszerítését mutatja be a Holokauszt Emlékközpont áprilisi tematikus tárlatvezetésein – mondta el az 1944-es esztendő történéseit felidéző oktatási programokról Pécsi Tibor, az intézmény programvezetője.

Az izraeli régészek hatalmas, lábnyom alakú, a korban és a térségben elsőnek számító építményeket fedeztek fel a Jordán völgyében. Az építmények a szakemberek szerint a bibliai tulajdonlást szimbolizálják.
 

Botrányt kavaró könyv jelent meg az orosz belügyminisztérium szentpétervári egyetemén: a mű a sztálini Szovjetuniót dicsőíti, s minden rosszért a nemzetközi cionizmust teszi felelőssé.
 

Erich von Stroheimre, a bécsi születésű nagy színész-rendezőre emlékezik március 13-tól a párizsi d’Orsay múzeum.
 

Magyarország 1944-es német megszállásáról és a magyar közigazgatás németekkel való együttműködéséről szól a márciusi tematikus tárlatvezetés a budapesti Holokauszt Emlékközpontban – tájékoztatott Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.

Egy, a bizánci időszakból származó templomot és egy ókori borászat nyomait fedezték fel a régészek a Jeruzsálem melletti Nes Harimban.
 

Ismét fellángolt a német-lengyel vita azzal az emlékhellyel kapcsolatban, amelyet a német kormány támogatásával Berlinben hoznak létre a második világháború után elüldözöttek, illetve kitelepítettek emlékére.
 

Szomorú szenzációt okozott tavaly novemberben, amikor a zsidóellenes nemzetiszocialista pogrom, a kristályéjszaka előestéjén a Bild című német napilap nyilvánosságra hozta az egykori hírhedt náci haláltábor, az auschwitzi koncentrációs tábor tervezett kibővítésének minden kétséget kizáróan hiteles dokumentumait. A megdöbbentő dokumentumokat Auschwitzi tervek címmel kiállításon mutatják be hétfőtől Berlinben.
 

Radó Sándor, a nemzetközi hírű földrajztudós és legendás hírszerző sorstörténete még mindig tartogat meglepetéseket – állítja a férfi nevelt fia, Trom András, aki a Dóra jelenti teljes, cenzúrázatlan emlékiratkötetét 2006-ban jelentette meg, és azóta saját kutatásokba kezdett.
 

Németország kedden a hágai Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult az olaszországi bíróságokon hozott ítéletek miatt, amelyek a nácik által a második világháború idején elkövetett bűnök áldozatainak kárpótlásáról rendelkeznek.

A német történészek a náci múlt feledni vágyott részleteit kutatják: jelenleg is egy olyan, 9000 szellemileg fogyatékos beteg nevét tartalmazó listán dolgoznak, akiket Hitler eutanázia-programja keretében öltek meg Brandenburgban.