Volt egyszer egy kibuc Budapesten
A cím igaz, azonban nem a közelmúltról van szó: a történet 1842-ben kezdődik, amikor a Pesti Izraelita Hitközség kezdeményezésére megalakul a MIKÉFE, a Magyar Izraelita Kézmű-, és Földművelési Egyesület – írta Radvánszki Péter a Judapest oldalán.
Forrás: Múlt-kor
A szervezet elsődleges célja az érdekvédelem volt, ugyanis a céhek nem vettek fel zsidókat tagjaik közé. A zsidó kézműveseknek így egy ernyőszervezetre volt szüksége, ami képzést is nyújt a fiatalok számára. Az Egyesületet Kossuth és Battyhány támogatásával felvették az országos ipartestületek közé, és megindították a szakemberképzést. Később, 1862-től a földműveseket és kertészeket is képeztek.
A kibuc valójában a MIKÉFE 1908-ban alapított bentlakásos kertészképző telepe volt a Keresztúri út 130-134-ben. Körülbelül kilencven holdon történt a gazdálkodás: virág- és konyhakertészet, szőlészet, faiskola, üvegházak, szántóföldi mezőgazdaság, tehenészet, méhészet, baromfitenyésztés. Az elsődleges tevékenység a virágtermesztés volt, a telep a húszas években az ország legjelentősebb virágkertészetévé vált, és a legelegánsabb fővárosi virágboltoknak lett a beszállítója. Imaterem is volt itt, ahol péntek este és nagyünnepekkor tartottak imát.
A visszaemlékezések szerint a telep tényleg a korai kibucok elvei szerint működött: bentlakásos képzés, közös kassza, a növendékeknek külön férfi és női dormitóriumok, mezőgazdasági tevékenység, a diákoknak közös konyha és étkezde, ahol a termesztett termékeket használták fel.
A közös pénz használatáról gyűléseken döntöttek. Így történhetett meg az az eset, hogy néhány fiú prostituáltakra kért pénzt, mivel „jogunk van a szexuális élethez, de az itteni lányokkal azt nem lehet…” Nem jártak sikerrel, javaslatukat elvetették. Több visszaemlékezés utal arra, hogy a képzés már a huszas-harmincas években gyakorlatilag előkészítő volt az alijára, és valószínűleg ennek az elvnek a része lehetett a kibucként való működés.
A MIKÉFE, sok más zsidó kezdeményezéshez hasonlóan, gyakorlatilag nyomtalanul tűnt el. A telep a nyilas uralom alatt teljesen elpusztult. Az Egylet tagjai egy része a Soá alatt halt meg, másik része valószínűleg alijázott, és Izrael megalapításában és mezőgazdasági fellendítésében vett részt. A kommunista diktatúra 1949-ben végleg feloszlatta az Egyletet.
Egy MIKÉFE Baráti Kör (a Magyar Zsidó Kongresszus tagjaként) ma is létezik, és ma is élő tagokat csoportosít.