Az október eleji Design Hét minket is inspirált. Nyakunkba vettük a várost, és körbenéztünk. Kreatív, különleges tervezőket, boltokat és ötleteket találtunk a VII. kerülettől egészen Budáig. Az alább bemutatott fiatal tervezők, vállalkozók valami olyat csinálnak Budapesten, … Tovább »

Virág Judit pályafutását 1978-ban a Kiscelli Múzeumban kezdi
muzeológusként. Tíz év után vált, a Műgyűjtők Galériájának munkatársa
lesz, ahol festménybecsüsként dolgozik. Egy francia ügyfele meghívja
Lyonba, hogy megtanulhassa az árverezés mesterfogásait. 1993-ban
megnyitja Mű-Terem Galériát. Tudását Amerikában fejleszti tovább a nagy
árverező házak aukcióinak tanulmányozásával.

Mi az ellen tiltakozunk, ami a valódi probléma: egy antiszemita, sőt,
holokauszttagadó (ez ma Magyarországon is büntetendő cselekmény!)
intendáns megjelenése egy színház élén, akkor is, ha őt nem az
önkormányzat, hanem az önkormányzat által megbízott igazgató fogja
kinevezni. Nekünk erre kötelességünk
reagálni!

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.

Az állami fajvédő színház elleni tiltakozások csúcspontján Tarlós István
szórakoztató nyilatkozattal örvendeztetett meg minket. Azt állította,
hogy amit a közismerten fajvédő politikai publicista, Csurka István
egyebek közt az Ascher Café című cikkében is leír, az egyfelől
félreérthető, másfelől szemben áll az Új Színház koncepciójával. 

Részlet Ámosz Oz regényéből
A szüleim reggeli után elrohantak, hogy elcsípjék a buszt, amely elvitte őket a munkahelyükre.(Részlet az azonos című regényből, mely az Európa Könyvkiadónál jelenik meg) Egyedül maradtam a házban és este hatig azt csináltam, amit akartam, mivel hát … Tovább »

A palesztin állam egyoldalú elismertetéséért indított kampány
értékválasztás elé állítja Európát és benne Magyarországot. Eláruljuk-e
múltunkat, zsidó-keresztény értékeinket, melyeken civilizációnk, az
alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok garantálását célul tűző
politikai rendszereink, a szabad világ nyugszanak? 

Itt járt közöttünk a Führer. Olaszliszkán menetelt, bajtársak és szimpatizánsok között.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Az innovativitásáról és hiánypótló kiállításairól ismert múzeum (JHM)
ismét egy kiváló tárlattal várja a látogatókat. Az igazgató és Radu
Stern, a szinte alig ismert romániai avantgárd szakértője közötti
véletlen találkozásnak köszönhetően született meg a Romániai zsidó
avantgárd művészek, 1910-1938 című kiállítás.

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »

Rebecca Newberger Goldstein (sz.1950. február 23.) amerikai regényíró és filozófia professzor. A New York állambeli White Plains-ben nőtt fel, ortodox zsidó családban. A Barnard College-ben kezdte egyetemi tanulmányait, majd a Princeton-on doktorált.  Ezután visszatért a Barnardra filozófiát … Tovább »

Vezetőváltások az Izraeli Kultúrális Intézetben

A 2010 novemberében megnyílt Izraeli Kulturális Intézet gyakorlatilag alapítása óta vezetői gondokkal küszködik.

Balázs Gábor, az első igazgató, meglepő módon, egy hónappal az Intézet ünnepélyes megnyitása … Tovább »

1981 nyarán érkeztem New York-ba, az új világ, ha nem is forrongott, de alakulófélben volt. 1980 decemberében lőtte le egy mentálisan ingatag személy – hóna alatt Salinger: Zabhegyezőjével – John Lennon-t, alig pár méterre a zenész akkori lakóhelye, a Dakota ház előtt. 1981 januárjában … Tovább »

LOWER EAST SIDE: A NYOMOR EMLÉKE

Lower East Side fogalom, a zsidó bevándorlók nyomorától a három nemzedékkel később visszaköltöző unokák és társaik nemzedékéig, mely divatossá teszi a környéket. A Lower East Side Tenement, a bevándorlók emlékkiállítása a sokféle, egymás … Tovább »

A népszámlálás [1] lényegében elindult – bár az adatgyűjtés csak október
1-jén, szombaton fog –, az A/4-es, zöld színnel nyomott boríték
mostantól kezdve bármikor felbukkanhat a postaládánkban. Vagy
belenyomhatják a kezünkbe, mint korábban írtam [2], előbbi a szabvány,
utóbbi a praktikusabb, mármint a számlálóbiztosnak. Köztük nekem is, aki
a családokat felkereső negyvenezrek egyikeként fog adatokat gyűjteni a
következő hetekben.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A líbiai forradalom elől menekülő Kadhafi-hívek és a tálibok
szolgálatából megszökő afgánok gyülekeznek a magyar határ szerb oldalán,
hogy a határon átlopózva új életet kezdhessenek Európában. A szabadkai
temető mögötti erdő valóságos menekültvárost rejt, ahol tejfölös
kenyeret csócsáló ázsiaiak ábrándoznak a Szent István Egyetemről,
miközben arab társaik a szerb asszonyokat riogatják a sírok között.