(Földes Judit: Chagall hegedűse. Győr, 1993, 56 oldal, ár nélkül)

(néhány szó egy fotóról) Kinyitva a magánkiadású, igénytelen külsejű, fűzött verseskötetet (inkább versesfüzetet) először a költőnő portréja – írhatnám – néz ránk, de a szép, fiatal zsidó nő nem néz … Tovább »

Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berli­ni zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létre­hozását, melyekben Talmudot vagy ha­sonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)

Tábor Béláról

Valamelyik éjszaka álmomban benyitott az ajtón, nagyon komoly arccal nézett rám, mint mindig, amikor fontos dologról akart beszélni. Csak a mutató­ujjával intett némán, hogy jöjjek át a szomszéd szobába.

Azután felébredtem. Sokat töpreng­tem az álom értelmén. … Tovább »

Huszonhat évvel ezelőtt, karácsony éjszakáján a kölni zsinagógára horogkeresztet és a hitlerizmus kezdetén elterjedt szöveget mázoltak: Zsidók, mars ki! Egy közelmúltban megjelent német könyv leleplezte a tettet és a rákövetkező évek antiszemita jelenségeinek szervezőit.

A … Tovább »

Egy hamis messiás evangéliumából

Mániákusan izgatnak az el­árvult vagy elhagyott zsi­nagógák: szimat vezet, ha meg kell találni egyet, bárhol a világon. Másutt már bővebben is szóltam például a kai­rói Ben Ezra zsinagógáról: alacsony koc­ka-házak közé szorult sikátorok … Tovább »

Nagyon mélyen nem értek egyet Hillel Halkinnak a Szombat 1995. októberi szá­mában közölt levelével, amelyet Lustiger párizsi érsekhez intézett.

Nem látom: miért kellene eltaszítani egy embert, aki a zsidó néphez kíván tartozni?

A zsidó nép nem azonos a zsidó vallás­sal. … Tovább »

Grafikusnak a “kéz egyszerre al­kotóeszköz és modell. Porscht Frigyes grafikáin azonban a kezeknek szimbolikus jelentésük is van, amint a kéz ábrájának mindig, akármikor vetették is papírra. A kéz jele ősszimbólum: királyi, sőt isteni jelvény. Az uralkodó, az igazság- osztó, büntető, … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1895

A rabbik és a magyar nyelv

…elöljárnak a reformátusok és az uni­táriusok, a kik mindnyájan tudnak ma­gyarul; utánuk következnek a róm. katholikusok 0,6% magyarul nem tudók­kal, görög katholikusok 15,8, ágostai hitvallásúak 18%, zsidók 18,3% és … Tovább »

A héber hamarosan az or­szág második legelterjed­tebb nyelve lesz – tréfál­koznak manapság Izrael­ben, utalva arra, hogy a több mint hatszázezer orosz ajkú beván­dorló teljesen átalakította az ország kommunikációs viszonyait. Jelenlétük mindenütt tapasztalható a hétköznapi … Tovább »

A (még) izraeli fennhatóság alatt álló Ciszjordánia zsidó településein a – többnyire radikális beállítottságú – rabbik tanácsa olyan döntést hozott, mely szerint az e területek katonai bázisairól történő izraeli visszavonulás zsidók életét veszélyezteti. A Tóra szerint ez … Tovább »

Szép az, ami erkölcs nélkül tetszik

Gondolatkísérlet járja be Euró­pát, főként annak esztétika tanszékeit: előítéletek és elkö­telezettségek nélkül, „recepció- esztétikailag” újraértékelni megnyugta­tóan elkönyvelt művészeti teljesítménye­ket vagy kudarcokat. … Tovább »

Körkérdés a rabbikar tagjaihoz

Azzal a kéréssel fordultunk a rabbikar tagjaihoz, hogy az 5756-os zsinagógai év kezdetén általuk legaktuálisabbnak ítélt bibliai vagy a kommentárirodalomból származó idézeteket küldjék el folyóiratunknak, és fűzzék hozzá saját magyarázatukat

DEUTSCH … Tovább »

A Yahalom Zsidó Szabadegyetem a zsidó önismeret tisztázása érdekében az aláb­bi körkérdést intézte a zsidó közélet szá­mos reprezentánsához azzal, hogy a vá­laszokat az Országos Rabbiképző Intézet 1995/96. évi évkönyvében megjelenteti: „Minthogy jelenleg, a XXI. század … Tovább »

Hangverseny Galántán

A Csemadok galántai területi választ­mánya a művelődési központban kon­certet rendezett a rechovoti Haderei-Ron és a galántai Kodály Zoltán vegyes kar részvételével. A sikeres előadáson meg­jelentek hittestvéreink Nyitóról, Érsekújvárról, Pozsonyból, … Tovább »

sz. t.g.: Nyitott kérdések
Védjen meg téged a Funar!
Gimes Katalin: A túlélés szégyene
A Szivárvány barokk hangjai
Ambivalens érzés-zacc
Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik
Götz Eszter: Életre festeni
A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása
Ziva Ben-Porat: … Tovább »

Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZ­BAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó köz­ős kulturális élet s a művészvilág szá­mos tagja a „Jeruzsálemi napok” – há­rom kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »

(…) A héber irodalomtörténet és histo­riográfia jó alkalmat kínál arra, hogy meg­figyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnor­mális – története, újjászületése … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fo­galmazva: a „központosító” ideológiá­nak a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyel­vén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »