Nézz vissza haraggal?
Magyar Zsidó Szemle, 1895
A rabbik és a magyar nyelv
…elöljárnak a reformátusok és az unitáriusok, a kik mindnyájan tudnak magyarul; utánuk következnek a róm. katholikusok 0,6% magyarul nem tudókkal, görög katholikusok 15,8, ágostai hitvallásúak 18%, zsidók 18,3% és görög keletiek 43,7%. A rabbinusok tehát utolsóelőtti helyen állanak. Kizárólagosan magyar prédikácziók tartatnak zsidó templomokban Csongrád és Udvarhely megyékben, Hódmezővásárhely, Székesfehérvár, Kecskemét, Pécs, Selmecbánya, Szeged, Temesvár és Zombor városokban. – A magyar nyelv ignorancziájának védbástyája Mármarosmegye, a hol 14 rabbi nem tud magyarul; nem sokkal jobb hírnek örvend Nyitra, a hol 12 tartozik e kategóriába, a szomszédos Pozsonymegye csak egy numerussal marad Pozsony mögött 11 magyarul nem tudó rabbijaival, végre Beregben és Trencsényben 5-5, Sopronban és Zemplénben 4-4 Bács-Bodrogban és Tolnában 3-3 rabbi nem tud magyarul…
Egyenlőség, 1925. november 7.
Orvosi beavatkozás és „véres éjszaka”
A letenyei választásokon a fajvédő jelölt az összes jelöltek között a legtöbb szavazatot kapta… A fajvédő jelöltek ígéretei között különösen kettő emelkedett ki és ragadhatta meg újszerűségével a lelkeket. Az egyik ígéretet Zsirkay János tette. Az ő programjának egyik sarkalatos tétele… hogy „a zsidó férfiakat és nőket műtéti beavatkozással meg kell akadályozni a szaporodásban”. A zsidókat magtalanítani kell, mert – a szónokok szerint – Magyarországon csak zsidó asszonyok szülnek gyermekeket, a keresztény asszonyok csak szamarakat hoznak a világra. A második ígéret Ulain Ferencé volt. Ő azt mondta Szepesneken: – Jön egy véres éjszaka, amikor úgy a zsidókkal, mint a zsidókat támogató Bethlen- kormánnyal el fogunk bánni.
Mi nem akarjuk és nem tudjuk elhinni, hogy Murakereszturon nem volna titkosabb vágyuk, nyomasztóbb hiányérzetük a szavazóknak, mint az, hogy a zsidók a szaporodástól, orvosi beavatkozással, megfosztassanak… Mi másképpen ismerjük a vidéki magyar lakosságot… Mi azt hisszük, hogy csak piaci bujtogatás tüze, temperamentuma heve és láza tehette meg hatását a választók között.
Uj Élet, 1945. november 18.
I. évfolyam, 1. szám
Új életet
„Új életet” hirdetünk a magyar zsidóság nagy többségének sírhantja – elpusztult életének üszkös romjai felett… Érezzük a történelmi pillanat felelősségteljes nagyságé a história vasöklének súlyát amikor ennek a szónak hatalma lelkünket áthatja. Új élet elkövetkezését hirdetjük – de, ellentétben a francia történelem ismert mondásával – annak tudatában, hogy „semmit sem felejtettünk és nagyon sokat tanultunk”… nem felejtettük el, hogy 26 éve folyton fokozódó nyomással törtek ellenünk azok, akik erkölcsi és anyagi javaink elrablására áhítoztak, ellenségeink a magyar nép ellenségei. Tanúbizonyságul hivatkozzunk arra, hogy amikor minden szemérmet eldobva, a zsidótörvények népbolondító maszlagját terjesztve nyíltan kiállottak ellenünk, mi a gyermeki szeretet aggodalmával, az évezredes együttélés bizalmával és az örök történelmi tanulságok tudatos hitével tártuk fel a magyar országgyűlések előtt igazságunkat és a nemzetet fenyegető veszedelmet…
De sokat tanultunk is. Megtanultuk, hogy nemcsak külső ellenségek okozták romlásunkat, de belső betegségeink is: a széthúzás, az önzés, a kizárólagos önféltés rövidlátása… És hiába harsogták a még egymilliós magyar zsidóságnak, hogy el kell pusztulnia annak a népnek, amely nem érti meg korának tömegeket és tömegmozgalmakat irányító két vezéreszméjét: a vagyoni kiegyenlítődés szükségességét és a szervezés fontosságát… A magyar zsidóság nagy többsége nem értette meg és nem akart hinni a történelem tanúságainak igazságában…
S mégsem a letargiát hirdetjük – hanem az új életet.. Ennek a lapnak a soraiban nem fogsz olvasni bizánci dicséretet, kritikátlan tömjénezést, a lokálpatriotizmus hiúságait… Ha kevesen is maradtunk, erősek lehetünk, ha tényleg megvalósítjuk azokat az ideálokat, amelyeket a zsidóság adott az emberiségnek, és amelyek a zsidóság lényegét alkotják: általában a munka és a fizikai munka megbecsülését, a szociális gondolat érvényesülését és a vagyoni kiegyenlítődés feltétlen biztosítását.
Uj Élet, 1970. november 15.
A 25 éves Új Élet köszöntése
Bensőséges házi ünnepséget rendezett november 13-án, péntek délelőtt a MIOK elnöksége és az ÚJ ÉLET szerkesztősége abból az alkatomból, hogy a magyar zsidóság lapja, az ÚJ ELET fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte… A megjelenteket dr. Seifert Géza a MIOK és a BIH elnöke, az ÚJ ÉLET főszerkesztője köszöntötte… Kifejtette, hogy ez a negyedszázad nem csak felekezeti lapunk huszonöt éves évfordulóját jelenti, de egybeforr a felszabadult és jogait visszanyert magyar zsidóság negyed évszázados történelmével is. Hangsúlyozta, hogy a lap, amely címében is az új életet hirdeti, sohasem feledkezett meg arról, hogy mit köszönhet a szovjet felszabadító hadseregnek, és minden írásával igyekezett támogatni az egész magyar zsidóságot és intézményeit vallási és valláskulturális feladatai ellátásban, ősi zsidó tradícióinak fenntartásában.
Címkék:1995-11