Összesen 396 találat (241 - 260) : Kol Jiszrael.
Mivel a nyugati államok elismerték a zsidók államát, a nyugati közvélemény lassanként kettős képet alakított ki a zsidókról. Egyfelől van az elfogadott zsidó, de mögötte ott maradt a zsidók többségét jelentő szörnyű zsidó is.
A mai zsidó népiség és vallás összefüggéseiről komoly vita bontakozott ki az Élet és Irodalom, illetve a www.zsido.com hasábjain. A különféle álláspontokat erőteljesen színezte a szerzők világnézeti elkötelezettsége, hozzáállása. Novák Attila írására Köves Slomó, a Chabad-EMIH rabbija reagált, majd erre viszontválaszolt „Montefiore” és ismét Novák Attila. A vita lényege akörül forog, hogy a zsidóság mennyiben azonos magával a vallással, illetve milyen egyéb tartalmai vannak, lehetnek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve, időrendben közöljük a vita dokumentumait.
A Sálom-torony (ami a nevét nem a békéről, hanem az építtetőiről kapta) a zsidó állam büszkesége volt 1965-ben, a maga 34 emeletével és 142 méterével. Ma már csak a nyolcadik a listán, és egyáltalán nem számít látványosságnak. Randa irodaépület, ami leginkább arról nevezetes, … Tovább »
Kiderült, iskolai végzettségén kívül más adat sem stimmel az életrajzában. A hivatalos életrajzával ellentétben nincs diplomája az izraeli idegenforgalmi miniszterjelöltnek.
A szellem fejlődésében, az én-tudat kialakulása felé a szeretet az egyetlen járható út. Baruch Kahana, izraeli klinikai pszichológus, megállapította, hogy a haszidizmus szellemi irányzata ugyanazt a viszonyt éli meg minden zsidóval szemben, mint egy szerető édesanya a gyermekével kapcsolatban. Ez lehetővé teszi, hogy aki áldásában részesül, értékes embernek minősüljön, olyannak, aki megérdemli a boldogságot. Ezzel együtt, a haszidizmus, s mindaz, ami utána következett, csak abejárandó út feléig jutott el.
A bibliai időkben „készen kapott” zsidó művészet teljesen más, mint amelyet az ókori kelet addig ismert. A legfontosabb különbség a képtilalom. A megkülönböztető képtilalom törvénye a második parancsolat. A mózesi tiltás bálványokra, idegen istenekre vonatkozik. A héberek … Tovább »
„Hagyomány!” – énekli Tevje a Hegedűs a háztetőn nyitódalában, vagyis szerinte a zsidó identitást a hagyományhoz való ragaszkodás tartja fent. Nem említi viszont azt, hogy az egyes helyi zsidó identitásformákat pedig a helyi hagyományok, a minhágok őrzik meg. A zsidó jog, … Tovább »
Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)
Bevállalja?
Ortodox tanító az állambiztonság fogságában
A magyar államvédelem fogságában szinte az egész 1953-as esztendőt eltöltő Groszberg Slomó (Ervin) híres és a magyar askenáz ortodoxiát alapvetően meghatározó családból származott.1 Nagyapja, Groszberg Lipót alapította az … Tovább »
Héber szó, amely fogalommá vált. Így, fejlődése során a fogalmak útját járva, fokozatosan mindjobban elveszítette egykori tiszta és szigorú értelmezését. Átértékelték az idők. A zsidó tragédia egész sor új elemet vitt ismérvei közé, így a természetes és idők során … Tovább »
Szétszórtak menedéke?
A zsidó állam sorsát figyelve megállapítható, hogy mintha a megvalósulás ténye kioltotta volna az azt megteremtő lázas vágyat.
Vagy legalábbis az új nemzetet teremtő és a múlttal végképp szakítani óhajtó forradalmi ideológia vált maga is történelemmé, … Tovább »
Az izraeli főállamügyész, Meni Mazuz, a minap törvénytelennek nyilvánította a KKL évtizedek óta követett politikáját, melynek alapján a földjeit kizárólag zsidóknak adja el.
A probléma az, hogy a KKL (Keren Kajemet Lejiszrael – Zsidó Nemzeti Alap) tulajdonában lévő területek … Tovább »
II. János Pál – „a zsidók pápája”
„Mivel tehát ily nagy a keresztények és a zsidók közös lelki öröksége, e Szent Zsinat ajánlja és támogatja a kölcsönös megismerést és megbecsülést. (…) Ezenkívül az Egyház (…) megemlékezvén a zsidókkal közös örökségről, … Tovább »
NOVÁK ATTILA
Csapdák és remények
A magyar zsidó történetírás objektív és szubjektív feltételei
A Büchler Sándor Baráti Társaság és a Judaica Alapítvány konferenciafelhívása fontos kérdéseket vetett fel.* A magyar zsidó történetírás ugyanis már régtől fogva nem … Tovább »
PEREMICZKY SZILVIA
A jó zsidó és a rossz izraeli
„Szégyellem, és mindebben egy új fasizmus, egy új nácizmus születését látom. Egy még gonoszabb és visszataszítóbb fasizmusét és nácizmusét, mert képmutató módon a jók, a haladók, a kommunisták, a pacifisták, a katolikusok, … Tovább »
Életmenet
A halál földjére, izraeli zászlóval
Mintegy nyolcszázan érkeztek Magyarországról az „Életmenet” néven ismert, nagyszabású zarándoklatra és erődemonstrációra, amelynek során – ez évben április 19-én – Auschwitzból Birkenauba gyalogoltak a résztvevők. … Tovább »
Novák Attila
Egy Ismeretlen krónikája 1944-ből
Szilágyi Ernő visszaemlékezése
2003-ban, több hónapi „nyomozás” után egy 160 oldalas visszaemlékezésre bukkantam Izraelben.1 Szerzője, Szilágyi Ernő nem volt ismeretlen a számomra, többször is foglalkoztam már nem … Tovább »
DOV LEVY
A hozzám közel állók szentelnek meg engem
„Számláljatok azután a szombatra következő naptól…” (3M. 23, 15.)1
A Rambam a következőket mondja: „Minden egyes nemzedékben, mindig úgy látták a próféták és a Szanhedrin, hogy Niszan hó 16-án lengették meg az … Tovább »
Orosz izraeliek
Megvan a saját kultúrájuk
A 90-es években Izraelbe érkezett egymillió orosz lassan, de biztosan hazát teremt magának, sajátos elegyét alkotva az orosz kultúrának és az izraeli realitásoknak.
Izraelben már mindenütt fogható az orosz nyelvű 9-es izraeli tévécsatorna, … Tovább »
Rónai András
Csillag a bocskain*
Rónai András 1932-ben született Budapesten. Tízéves korában lépett először a világot jelentő deszkákra, Lakner bácsi gyermekszínházában. 15 évesen játszotta el a Valahol Európában c. világhírű magyar film Ficsúrját.
1949 óta Izraelben … Tovább »