Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése 

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

A Szombat az alábbi körkérdéssel fordult a kulturális, tudományos és a közélet néhány vezető személyiségéhez folyóiratunk kiemelt témája kapcsán:
Van-e, vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség?
Hogyan közelíthetők egymáshoz … Tovább »

Az Európai Unió felmérést készít az antiszemitizmusról Magyarországon.

A Szombat 2012 tavaszán az alábbi körkérdést küldte a kulturális, tudományos és a közélet néhány vezető személyiségének lapunk idei kiemelt témája kapcsán:
Van-e, vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség?
Hogyan közelíthetők egymáshoz a 20. századi traumáit hordozó … Tovább »

Konzultációt kell indítani az antiszemitizmus ellen a magyar társadalomban és a zsidó szervezetek között is – hangsúlyozta köves slomó, az egységes magyarországi izraelita hitközség (emih) vezető rabbija csütörtökön budapesten, sajtótájékoztatón.

Míg a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlésén Heisler András, volt Mazsihisz-elnök és Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi élesen bírálták a hitközségi vezetést a temetőben történt visszaélések miatt, a Mazsihisz küldöttgyűlésén a rabbikar tagjai tiltakoztak a vezetőség magatartása … Tovább »

Rendkívül éles hangú levélben kifogásolták a Mazsihisz vezetői az állami
örökjáradék tervezett újraosztását. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről
van szó: Németországban és Csehországban is elfajuló vitákhoz vezetett,
amikor újonnan fellépő zsidó közösségek az állami támogatás megosztását
igényelték

Az önkormányzat nem határozhatja meg, nem véleményezheti, mi kerüljön
egy emléktáblára – mondta az I. kerületi önkormányzat sajtóreferense
szerdán az MTI-nek; Blázsovits Lívia közlése szerint a Carl Lutz
emléktáblájának elhelyezéséről szóló előterjesztés kapcsán “hivatali
eljárási hiba” történt, amelyet ki fognak javítani.

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

Újra Pozsonyi Piknik Újlipótvárosban. Balkon-koncert Pozsonyi úti erkélyeken és borárverés is várja az érdeklődőket a Pozsonyi úton.

Történelmi tartozását akarta rendezni az osztrák főváros, amikor
kiharcolta, hogy otthont adhasson a Makkabiádának nevezett zsidó
sportrendezvénynek.

Heisler András, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgató jelöltje
nyílt levélben választás előtti vitára hívta ki Zoltai Gusztávot, az
ügyvezető igazgatói poszt másik jelöltjét, aki két évtizede tölti be e tisztséget. Szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében Heisler úgy
fogalmaz: a vita tárgya „a magyarországi zsidóság jelene és jövője”. 

Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
 

Ózdon reális az esélye, hogy a Jobbik jelöltje az első fordulóban több szavazatot kap a Fideszénél – a két párt között már júniusban kevesebb mint két százalék volt a különbség, a helyi jelölt pedig több mint ötezer ajánlószelvényt gyűjtött össze. A belvárosi művelődési központban szombat délután zsúfolásig telt ház, több mint 800 ember várta Vona Gábor lakossági fórumát. 

Sándor Pál filmjeinek, szállóigévé vált mondatai közül a Szabadíts meg a gonosztól című filmből Major Tamás által alakított Kemczik úr megállapítása áll hozzám a legközelebb: „kell lennie egy belső ruhatárnak…”, ahol a titkos és fontos dolgok vannak, ahol valószínűleg nemcsak a bársonygalléros kabát található, de mindaz, ami túl értékes ahhoz, hogy kint legyen. 

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait. 

Ez egy sokszereplős játék, amelyet nem lehet egyikre vagy másikra kenni, bár mindkét fél felelőssége óriási. De hol van a vállalkozók meg az egyház felelőssége, a szakszervezeteké, a nemcigány társadalmi szervezeteké, meg a nagycsaládosok szövetségéé, amely egy tipikusan vallásos  és szegény középosztály-orientált társadalmi csoport. Miért nem nyújtanak segítséget? 

„Az antiszemita véli csak úgy, hogy csupán antiszemita. Valójában a bármikor és bármilyen bűnbak-igényre átprogramozható gettóba zárja be magát.”

(Mészöly Miklós: Halk előszó az antiszemitizmushoz, Kirekesztők, Aura Kiadó, 1992., Budapest)

Már évekkel ezelőtt … Tovább »

Robert Capa hazatér? Nos, Magyarországnak van törlesztenivalója az innen elszármazott, nagy fotósgenerációval szemben. Kertész, Brassai, Munkácsi, Capa nem nálunk lettek világhírűek. A magyar állam most 300 milliót költött egy nagyobb anyagra a hetvenezer negatívot tartalmazó Capa-életműből. Mit vettünk és miért? S milyen vihart kavart mindez?

Chanuka estéjén, villamosra várva a Nyugatinál, láttam, amint odaát, a Skála-Metró előtt, egy stilizált, kivilágított menóra tövében néhány kipás, részint pajeszos fiatalember táncolt és énekelt. Ők voltak a zsidók.