Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.

Vasárnap még lövöldözések tarkították a tűzszünetet a Gázai övezetben. Izrael szombat este hirdetett fegyvernyugvást, a Hamász pedig másnap közölte: egy hétig nem támadja a zsidó államot. A háborúnak ezzel valószínűleg nincs vége. Valki László nemzetközi jogásszal, az ELTE ÁJK professzorával a konfliktus hátteréről beszélgettünk.

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. 

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

„A Gázai övezet elleni támadás elsődleges célja, hogy Izrael rábírja a Hamászt a rakétatámadások és a fegyverkezés beszüntetésre. De Izrael egyúttal arra is törekszik, hogy lemossa a libanoni Hezbollah elleni 2006-os fiaskó emlékét, és elrettentse ellenségeit” – írja a The New York Times. A lap szerint Izraelnek több oka is van a rendkívül kemény fellépésre. 

A II. világháborúban zsidókat mentő Boldog Salkaházi Sára tiszteletére szenteli fel a főváros XV. kerületében, Újpalotán az új templomot Erdő Péter bíboros szombaton – tájékoztott Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense.

Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.

Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?

Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »

Jelen írásunk az első Szlovák Köztársaság legsötétebb aktusaival, a zsidótörvényekkel foglalkozik is foglalkozik, továbbá a szlovákiai zsidók sorsával. Azonban el szeretnénk osztani azt a tévedést, amit gyakran leírnak ma Magyarországon: Szlovákia nem pénzért adta el a náciknak a zsidókat megsemmisítésre, hanem egy államközi egyezmény szerint telepítették ki őket, ennek ellenére a szlovák vezetők felelőssége egyáltalán nem kisebb.

Nem leánykorú, de korából jó tizenöt évet letagadhat, mosolygós hölgy ül velem szemben, a Gellért Szálló kissé viseletes kávézójában. Szépen, akcentus nélkül beszél magyarul. Ő Mariann. Leánykori neve muzsikál: Bach.

Egyike azoknak a ritka televíziós személyiségeknek, akire többéves kihagyás után is kíváncsiak a nézők, mert valami olyat tud, ami a mai világban ritkaság: a leginkább megosztó témákat is megértő, minden szempontot figyelembe vevő alapossággal taglalja. Az idén hatvanéves riporterrel új műsoráról, és ennek kapcsán a miénktől eltérő nézetek elfogadásáról, megértéséről beszélgettünk. 

Sem az 1929-33-as nagy gazdasági válság, sem pedig az első világháború kitörését követő elmélyülő Krach, a hátország fokozatos összeomlása és radikalizálódása nem állítható mechanikusan párhuzamba mindazzal, amit most és itt átélünk.

A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.” 

Az emberekben rejlő gonosz túlságosan is gyakran megmutatta arcát a világnak tömegmészárlások és vérfürdők formájában. A következő lista a kevéssé ismert eseteket sorolja fel. Az a tény, hogy egyáltalán 10 ilyen mészárlást lehet találni, szomorú bizonysága annak, mire képesek a hatalommal rendelkező vezetők, ha akadálytalanul tobzódhatnak.

Ismét a ’30-as, ’40-es évek náci Németországát idéző publicisztikát közölt a Magyar Hírlap – elemezte lapunknak Gábor György, vallásfilozófus Bayer Zsolt, a lap vezető publicistájának A lepke szárnya című cikkét. 

Megtámadtak egy magyar színházat, egy kabarét, bántalmazták a szereplőket, a közönség tagjait, az előadás rendezőjét Budapesten 2008. szeptember 28-án este. Mindig így volt, mindig így lesz. Néha van szünet. Verésszünet. Ölésszünet.
 

Ellenvonulást jelentett be egy magánszemély a rendőrségen, a Tarka Magyar! néven szervezett civil demonstráció elleni tiltakozásul; a két csoport az eredeti tervek szerint egymással szemben vonult volna szombat délután az Andrássy úton. Gyurcsány Ferenc jelenlétére hivatkozva azonban elkezdték lefújni a szembemenetelt.

Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)

A kudarcsorozat után teljes a zűrzavar: miután két hete elmaradt, szombaton kudarcba fulladt a szélsőjobboldal rendszerellenes demonstrációja. 

“Az időtlenített morális értékítéletekkel teli történetírással szemben az úgynevezett megértő történetírást kedvelem. Sohasem dicsőíteni vagy leleplezni kívánok egy személyt vagy egy korszakot, hanem megérteni és megmagyarázni. És mindent a saját kontextusában.”

 Ez év júliusában a Magyar Gárda szokásos vidéki vendégszerepléseinek egyikén, Szikszón roma ellentüntetőkkel találkozott. Utóbbiak, nagy számbeli fölényben, immár figyelmeztető erődemonstrációt tartottak. A romák és a többségi társadalom közti feszültségek eszkalálódni … Tovább »