„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

Elérkeztünk a XXI. század első évtizedének a végére, amikor immár idős emberek adnak számot arról, hogyan élték át gyerekként a holokausztot.

Forrás: Művész-világ  Egy Ukrajnából kivándorolt vallásos zsidó családból származott, első zenei élménye a zsinagóga orgonája és kórusa volt. Tizenegy évesen zongorát örökölt, s ezzel szavai szerint „Megtaláltam a saját világmindenségemet, azt a helyet, ahol biztonságban … Tovább »

Ez év júliusában a Magyar Gárda szokásos vidéki vendégszerepléseinek egyikén, Szikszón roma ellentüntetőkkel találkozott. Utóbbiak, nagy számbeli fölényben, immár figyelmeztető erődemonstrációt tartottak. A romák és a többségi társadalom közti feszültségek eszkalálódni látszanak.  

Ámos 1941. januárjában kelt naplóbejegyzésében a munkaszolgálatot „ellopott időnek” nevezi. Ez a kifejezés munkásságára kettős értelemben is jellemző, egyrészről ahogyan páratlan erővel és érzékenységgel ragadta meg a lélek hangulatainak illanó varázsát, hogy a változót az örökkévalóságnak örökítse meg, mintha minden munkája a múló idővel dacolna.

A legnagyobb lapok szerint antiszemita uszítás. Egy értelmiségi tiltakozó levél aláírói szerint egészséges provokáció. Egy nyolcvanéves francia karikaturista botrányos ügye a Sarkoz családdal. 
 

A zsidó telepek építésének, illetve bővítésének leállítását követelte Betlehemben Gordon Brown brit miniszterelnök vasárnap, miután találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel.
 
 

Manapság,  a magyarországi nemzeti ünnepeken és a hétköznapi sajtóban, egyes tévéműsorokban ismét szalonképessé vált a nyílt antiszemitizmus, nyilvánosan lehet egy szimbolikus, kapedlit viselő bábút felakasztani, majd meggyújtani (2008. márc. 15. Budapest, Blaha Lujza tér), új tömegmozgalmak szónokai (Jobbik, Magyar Gárda, M. Önvédelmi Mozgalom) zsidó- és cigányellenes szónoklatokkal igyekeznek híveket szerezni.

Azon, hogy szép állat-e a turul lehet vitatkozni, de teljesen felesleges. Azon sem nagyon érdemes most történetünk szempontjából elmélkedni, hogy mint jelkép, megállja-e a helyét egy XXI. századi normális társadalomban.
 
 
 
 

A napokban másodszor állt le a Kuruc.info, amelynek működtetőivel szemben éveken keresztül tökéletesen tehetetlenek voltak a magyar hatóságok. Vajon mi okozta kurucék vesztét kétszer egymás után? Van-e esély a mások személyes adatainak nyilvánosságra hozásában utazó oldal készítői kilétének felfedésére? És vajon meddig működhet a Kuruc.info mindezt lehetővé tevő levelezése? Az alábbiakból kitűnik: akár talál új szerverszolgáltatót a portál, akár nem, a legújabb kori szélsőjobboldal legprofibban felépített intézménye alighanem a végnapjait éli.
 
 

 A tavaly július 9-i “melegbüszkeség” felvonulás és a kurucinfo-Jobbik toborozta ellentüntetés provokatív kérdéseket vetett fel a homoszexualitásról.
 

Ismét nem született ítélet a Fővárosi Bíróságon a Fővárosi Főügyészség által a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdeményező perben. Igazi színfoltot csak Reiner Péter felszólalása jelentett. Öcsödi Ágnes bírónő szeptember 1-jére halasztotta a tárgyalást. 

Évtizedek óta a hazai alternatív zenei élet emblematikus figurája. Zenekarairól (URH, Kontroll Csoport, Sziámi) alighanem azok is hallottak már, akiknek egészen más a zenei ízlésük. A közvélemény elsősorban vele kapcsolta össze az időközben Közép-Európa legnagyobb fesztiváljává fejlődött Sziget elindítását. Sokoldalú személyiség.
 
 

Forrás: Népszabadság 2008. június 22. / Kádár Gábor, Vági Zoltán Az 1989-1990-es békés rendszerváltás a magyar történelem kivételes fejezete volt. Az elmúlt 160 évben Magyarországon szinte valamennyi jelentős politikai és gazdasági fordulatot antiszemita pogromhullám kísérte. … Tovább »

Forrás: Amerikai Népszava 2008. június 14. Dr. Kende György izraeli olvasónk nyílt levélben fordult Karsai László professzorhoz “Rehabilitáljuk-e Szálasit?” Címmel. A nyílt levélre Karsai László válaszolt. A levélváltást az alábbiakban olvashatják. Rehabilitáljuk Szálasit? Nyílt … Tovább »

1952. augusztus 12-ét „a meggyilkolt költők éjszakájának” nevezik: a szóbeszéd szerint huszonöt zsidó költőt végeztek ki a sztálini Szovjetunióban. De ez nem igaz. „Csak” négy költőt lőttek agyon, továbbá nyolc másik személyt, köztük Lozovszkij volt külügyminiszter-helyettest, … Tovább »

Forrás: Hetek Online 2008. május 8. / Morvay Bátor Az izraeli-arab konfliktus legérzékenyebb pontja Jeruzsálem kérdése. Míg az izraeli hivatalos álláspont a várost oszthatatlan fővárosnak tekinti, a palesztinok szerint – és ezt a nemzetközi közvélemény többsége is így látja – … Tovább »

Forrás: Beszélő 2008. május 7. Az antiszemitizmus a hülyék szocializmusa – szól August Bebel aforizmája. Szálasi Ferenc újrafelfedezett naplója fényesen igazolja a fenti állítást, egyben megvilágítja a „nemzetvezető” gondolkodásának tekervényeit. A korábbi Szálasi-kép revízióra … Tovább »

“Ha sikerülne a múltat beépíteni a jelenbe” – Batár Attila urbanista-építésszel Cserba Júlia készített interjút Forrás: Élet és Irodalom 2008. április 7. Minden további bontás és építés leállítását ajánlja a régi pesti zsidónegyedben az UNESCO-nak a világ műemlékeit … Tovább »

Húsvéti keserűség 2008-ban, avagy mi a fölháborító abban, ha egy keresztény azért imádkozik, hogy a zsidók megtérjenek? Forrás: Népszabadság Online 2008. április 3. / Fekete György Tényleg, mi a kifogásolható abban, ha egy keresztény a zsidók megtéréséért fohászkodik? Egy … Tovább »