Németország nem adja meg magát az ámokfutóknak és terroristáknak, hanem megmarad szabad és szolidáris társadalomnak – mondta Joachim Gauck német államfő vasárnap Münchenben az előző héten pénteken történt vérengzés áldozatainak emlékére a bajor tartományi törvényhozásban … Tovább »

Júliusban az első sabati barheszemet huszadmagammal fontam meg Mádon, majd a frissen felújított rabbiház udvarán, a szabadtéri kemencében sütöttük aranybarnára. Mindannyiunk számára felemelő érzés volt, amikor a szombatfogadáson újra imádsággal telt meg Európa egyik legszebb barokk zsinagógája.

2016. július 14-én, életének hatvanhatodik évében elhunyt Esterházy Péter. Búcsúként jeruzsálemi látogatását idézzük fel.

129 éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall.

Chagall a mai Fehéroroszország területén, Vityebszk városában született kilencgyermekes ortodox zsidó családba. A rajzolás alapjait az iskolában sajátította el, majd egy helyi realista festőtől tanult. 1907-ben Szentpétervárra … Tovább »

 A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora

 …aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése … Tovább »

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Részlet Lóránt Endre könyvhétre megjelenő önéletrajzi regényéből.

1997 májusában egy gondosan megszervezett egyetemi tanulmányút ürügyén tett látogatásom során szándékoztam újra felvenni a kapcsolatot az országgal, viszontlátni a túlélőket, tanúságtételeket gyűjteni, … Tovább »

avagy: Lefitymálva vidéken

Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

Egy nappal azután, hogy Marilyn Wenniget meginterjúvolták a kettes csatorna éjszakai show-jában, megkérdezte szüleit, hogy tetszett nekik a műsor. „Jól meghíztál,” mondták. 

Szondi Lili bergen-belseni naplója Kovács András Bálint bevezetőjével, Interjúk az Oscar-díjas Saul fia alkotóival, Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, Földes Györgyi: Sztereotip zsidóképek Radnótiné Gyarmati Fanni Naplójában, Bárdos Pál 80! – novellák, Mezei Márk: Pészach másnaposan, Életút-interjú: Balla Zsófia (Kolozsvár-Budapest).

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

A rettenthetetlen SS-tiszt, Hitler kedvenc kommandósa a háború után évekig a Moszad szolgálatában állt.

Heinz Krug német tudós 1962. szeptember 11-én tűnt el: miután elhagyta hivatalát, sohasem tért vissza otthonába. A müncheni rendőrség csupán annyit tudott róla, hogy gyakran … Tovább »

Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mindhárom vasárnapi tartományi (Landtag-) választáson kevesebb szavazatot kapott mint öt éve, ezzel Angela Merkel kancellár pártja a választási “szupervasárnap” első számú vesztese az esti részeredmények szerint. Az újonc Alternatíva … Tovább »

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Igazi amerikai történet ez; szerelem, szex, politika és botrány az Egyesült Államok etnikai és vallási olvasztótégelyében. És egyáltalán nincs kizárva, hogy a következő amerikai elnök közeli munkatársainak történetét olvassuk. 

Néhány hete, a rangos Sundance Film Fesztiválon … Tovább »

Az auschwitz-birkenaui Sonderkommando

Regényrészlet

Fogolycserét szeretne a Hamász, s állítja, megvannak az ehhez szükséges ütőkártyái. Benjamin Netanjahu miniszterelnök a 2014-es gázai offenzívánál is keményebb fegyveres választ ígér arra az esetre, ha a Hamász újabb támadást indít. Márpedig több jel utal arra, hogy háborúra készül a terrorszervezet. Az izraeli kormány pedig egyre intenzívebb nemzetközi diplomáciai háborút vív.

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.