Összesen 112 találat (81 - 100) : Kalligram.
2012. április 16. hétfő, 10:00 óra
A Kalligram Kiadó és a MAZSIHISZ meghívja Önt Komoróczy Géza a Zsidók története Magyarországon I-II. című könyvének bemutatójára, 2012. április 16-án (hétfő) 17.00 órára, a MAZSIHISZ Dísztermébe (1075 Budapest, Síp u. 12, II. emelet).
… Tovább »
„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből
Megjelent Komoróczy Géza történész, hebraista, assziriológus kétkötetes A zsidók története Magyarországon című könyve. A több mint 2400 oldalas, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet mintegy 400 illusztráció, kép gazdagítja – mondta el a szerző.
Megjelent Komoróczy Géza történész, hebraista, assziriológus kétkötetes A zsidók története Magyarországon című könyve. A több mint 2400 oldalas, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet mintegy 400 illusztráció, kép gazdagítja – mondta el a szerző az MTI-nek.
A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.
A József Attila-díjas író Révai Gábor kérdései nyomán írott könyvét Jánossy Lajos író, kritikus, a litera.hu szerkesztője ajánlja.
Valószínűleg még a szokásosnál is nehezebb helyzetben lennék, ha valaki azt kérdezné tőlünk: miről szól tulajdonképpen ez a könyv? A kötet mottójához híven ugyanis csak annyit mondhatnánk, hogy az élet titkáról, amely titok nyitja a Történelemben rejlik… Ám ehhez a titokhoz … Tovább »
Tatár Györgynek
Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »
Bármilyen abszurd, Malac a zsidó néppel érzi magát hasonlatosnak, és ki
is mondja, átélte fajtája genocidumát. Ez nagyon sok kérdést vet fel.
Mindannyian számos identitással rendelkezünk, mégis, legtöbben egy fő
alappillért keresnek, amire ráépíthető a többi, holott a több alappillér
mindig stabilabb. A kérdés az, bevállalható-e a társadalomban,
bármelyik elutasított tulajdonságunk?
Fáj nekem, ami Misuékkal történik”, írta egyik barátom e-mailben, aki egyébként önmagát rendes keresztény konzervatívnak tartja, szereti Scrutont, és most éppen Bibó írásainak javított angol fordításán dolgozik. Konzervatívként is Bibó szelleme élteti, aki talán a liberális demokrácia egyik legkritikusabb híve volt Magyarországon a múlt században, akárcsak Tocqueville a XIX. századi Franciaországban.
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
Előtörténet a Zöld disznóhoz
A Zöld disznó az 1986. évben született, Flóra Debóra utónevű, három éves lánygyermek szórakoztatására. A szerző abban az évben alijázott, és döntése egyáltalán nem vált be. A szerzőt heves honvágy gyötörte, ezért hazahozta Flóra Debórát … Tovább »
A legutóbbi Könyvfesztivál egyik szenzációjának számított Csaplár Vilmos új regénye, mely egy alföldi parasztfiú és egy zsidó származású felvidéki lány szerelmén és hányattatásain keresztül mutatja be az abszurd huszadik századot. (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, 288 old., 2.990 Ft, Kalligram, 2009.)
Temetés
A dombtetőn a temetőt, adj odáig menni erőt,
Orbán Ottó
Keserű, hogy minden rohad, ami itt van,
Orbán Ottó
ezek a próbálkozások, nem tudom, mire jók.
a koporsó is a … Tovább »
Eötvös József életműve, annak ellenére, hogy látszólag szilárd helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, az újabb időkben egyre inkább háttérbe szorul. Valljuk be, kevesen olvassák, aminek oka ez esetben nem pusztán az általános műveltség oly sokat emlegetett hanyatlásában keresendő. Külön-külön is vaskos műveinek erősen retorizált stílusa, nehézkes, túlságosan is tudatos nyelvhasználata ma kevésbé élő, mint legtöbb hozzá mérhető kortársáé.
Azt mondják, minden megtörténhet. Ki tudja, talán máshogy alakultak volna a dolgok, ha mondjuk Hitler tehetségesebb festőművésznek bizonyul. Hiábavaló persze ilyesmin gondolkodni, hiszen végül nem így történt, időnként azonban nehéz ellenállni a kísértésének, hogy mi lett volna, … Tovább »
Hitler lánya nem volt gonosz démon. Ruckner Jolánnak hívták, anyja egy bizonyos Kucor Fanni, eredetileg liptóluzsnai illetőségű, aki Münchenben mosogatólányként dolgozott, amikor a politikai pályája elején álló pártvezér magáévá tette.
Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?
Levelet kaptunk Malfatti Esterházy Alice-tól, Esterházy János Olaszországban élő lányától. Örömmel eleget teszünk a közlést kérő levelének, de meg kívánjuk jegyezni, hogy lapunkban nem Yehuda Lahav cikkével kezdődött az Esterházy János zsidómentő tevékenységét elemző vita, hanem Németh Zsoltnak, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének Esterházy érdemeit méltató írásával, erre következett Lahav válasza…
A pártpolitikai törésvonalak, világnézeti ellentétek még mindig a 20. század első felét idézik: permanens időutazáson veszünk részt, a mindezt lehetővé tevő időgép típusszáma pedig Kommunizmus 48-89. Húszas-harmincas évek reloaded.