Találatok ‘K. V.’
Összesen 2,499 találat (1621 - 1640) : K. V..
Sarkozy egyetért: a palesztinoknak el kell ismerniük Izraelt
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és Nicolas Sarkozy francia államfő egyetértett: a palesztinoknak el kell ismerniük Izraelt. Az izraeli kormányfő úgy véli, hogy a békefolyamatban kulcsfontosságú a felek közötti párbeszéd.
Szerettem a Magyar Királyi Csendőrséget
Az 1942-es újvidéki vérengzésben
betöltött szerepe miatt háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor nagyon
szerette a csendőrséget. Nem emlékszik, hogy csoportos kivégzésre
küldött volna 30 embert, arra viszont igen, hogy megmentett egy ötfős
családot. Az első tárgyalás bővelkedett abszurd fordulatokban. Két hét
múlva ítélet várható.
Rogán is megemlékezett a holokauszt áldozatairól Auschwitzban
A lengyelországi Auschwitzban emlékezett meg hétfőn a
nemzetközi Élet Menete Alapítvány a holokauszt áldozatairól, a szervezők
meghívására ezen részt vett Rogán Antal fideszes parlamenti képviselő, Budapest
V. kerületének polgármestere, aki 18-as magyar barakknál mások mellett beszédet
mondott.
Kozma György: A JöHVőH hódolói, a JózósKésztős meseásóinak népe
Tábor Béla 1939- es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »
Avrom Reisen versek
Nyolcan laknak
Nyolcan laknak,
de ágy csak kettőnek.
Ha jó az éjszaka,
ugyan hová dőlnek?
A papával hárman,
a mamával hárman:
kezek és lábak
nagy összevisszaságban.
S ha jő az éjszaka,
menni kell az ágyba,
akkor kezd a mama
vágyni a halálra.
Komolyan gondolja,
és nem … Tovább »
A felejtés nem zsidó tragédia
György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.
Szótár készül a kumráni tekercsekhez
A kumráni tekercsekhez 790 címszóval összesen
három kötetes szótárt terveznek, a történelmi, nyelvészeti munkát a Bonni
Egyetem teológusai végzik siegeni tudósokkal karöltve. Az I és O betű közötti
szavakat tartalmazó kiadás 2012-ben, a harmadik kötet 2015-ben készülhet el.
Elveszett életek
Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.
Goldstone rájött: óriási tévedés az Izraelt elítélő Goldstone-jelentés
Pénteken szerkesztőségi cikket írt Richard Goldstone a The Washington Post nevű prominens amerikai lapban, ahol azt állítja, hogy hiányos információk alapján ítélték el az 575 oldalas jelentésükben Izrael 2009-es gázai offenzíváját.
Egyszerű és bonyolult
Konrád György: Zsidókról. Európa Könyvkiadó, 2010. 228 oldal, 3300 forint
Németh Gábor anno elmesélte egy randevújának történetét: göndör hajú lány, közös baráti körből a bárpultnál addig kerülgeti a forró kását, amíg nekiszegezi a kérdést: „Te zsidó … Tovább »
A zsidó (meg más) intellektus
(…) magyarok bátorsága,
svédek gőgje,
szlávok tunyasága,
zsidók hitetlensége,
bajorok kicsinyessége,
görögök hízelgése (…) – kezdhettem volna előbb és folytathatnám tovább a népeknek a jellemzését az 1400-as évekből, de minek. Nyilvánvaló, hogy a jellemzést készítőknek … Tovább »
Megelevenedik a zsidó negyed
„Két nagy titok él a magyar társadalomban: a levéltárak meg a zsidók. Mindkét témában egyszerre nyitunk a nyáron” – mondja a Magyar Zsidó Levéltár (Milev) vezetője. Toronyi Zsuzsanna a Dohány utcai látványraktár mellett azt is ígéri, hogy tanítványaival „benépesítik” Budapest első, zsidók lakta épületét, a legendás Orczy-házat.
Liszt Ferenc és a “cigány” zene
Kiindulópont Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon 1861-ben megjelent könyve, pontosabban annak is közvetlenül a cigány zenére vonatkozó része. (A könyv eredetileg 1859-ben Párizsban jelent meg Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie címmel.)
Közös iráni-szíriai katonai tervek a Földközi-tengeren
Több iráni hadihajó is beúszott a Földközi-tengerre, ami precedens értékű: az iráni iszlám forradalom óta nem járt perzsa hajó az övezetben. Most a hírek szerint közös gyakorlatra érkeztek Szíriába, és a két ország tovább erősítené a katonai együttműködését. Szíria perzsa szövetségese, a többször nyíltan Izrael elpusztításáról nyilatkozó iszlamista Irán a szomszédos síita muszlim Hezbollah terrorszervezettel is jó kapcsolatokat ápol.
Teleki Pál, Bethlen István és a „zsidókérdés”
Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében.
„Amikor a kakas kukorékolt, én már keresztül is mentem rajta”
„Feltaláltam a rövid élet titkát!” – e szavakkal állított be egyszer Darvas Szilárd a Ludas Matyi szerkesztőségébe. Sajnos, igaza lett: alig múlt ötven éves, amikor éppen ötven esztendeje meghalt- Költőként indult, később közkedvelt humorista és konferanszié lett. Humoreszkjein kívül filmforgatókönyvet, librettót is írt: számos népszerű operett átdolgozása szintén az ő nevéhez fűződik.
Dobos Károly Dániel: A Remény kapuja
Maimonidesz vigasza a szenvedőknek Misné Tóra: Hilchot Tesuvá 3,11. RaMBaM (Maimonidesz, 1138-1204) a zsidó középkor egének legfényesebb csillaga, nemcsak éles elméjű gondolkodó és elismert haláchikus autoritás volt, de közösségével együtt élő, szenvedéseiben vele osztozó … Tovább »
Zsidók, konzervatívok, próféták*
A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…
Egy hős ambivalenciái
Tom Segev: Simon Wiesenthal. The Life and Legends. London: Jonathan Cape, 2010. 482 Pgs. A héber eredetiből angolra fordította: Ronnie Hope.
Tom Segev az izraeli „új történészek” egyik legismertebb reprezentánsa. E csoport az elmúlt évtizedek során kulcsszerepet … Tovább »

