Ki ne játszott volna el a gondolattal, milyen lenne, ha “volna kééét élete”, s ebben a két (három, sok) életben annyi nőt/fiút szeretne, ahányat tud. Nos, I. B. Singer regénye végig is viszi a gondolatsort, mi történik, ha a döntésekre képtelen főhős, a távolról sem hedonista Herman Broder egyszerre három követelőző feleséggel kénytelen elszámolni.

A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Szépművészeti Múzeum a párizsi Gustave Moreau Múzeummal együttműködésben létrejött, a francia szimbolizmus legkiemelkedőbb festőjének alkotásaiból nyílt, kiállítás tekintjük meg, művészettörténész tárlatvezetésével.
 

Február 15-én kezdődött az idén 24. alkalommal megrendezett Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár, amelyen több mint egy évtizedes szünet után ismét pavilonnal képviseltette magát Magyarország, a magyar könyvkiadás. 

Boaz Rein Buskila, egykori izraeli hadköteles, ma negyvenes éveiben járó holdkóros rendszeresen álmodja ugyanazt. Ebben az álomban régi emlékei térnek vissza, ámbár nagyon furcsa formában. Huszonhat vicsorgó véreb üldözi városán, Tel-Avivon át, ő pedig menekül előlük, ahogyan és ahová csak tud. Mint ahogyan barátjának, Arinak, a filmrendezőnek később elmondja, ezek a kutyák azok, melyeket akkor palesztin falvak környékén lőtt le, hogy ne tudják felébreszteni a lakóikat, amikor egységével felkutatták a településeket. Kutyák lelövését bízta rá parancsnoka, mivel komplexusai voltak a valódi, emberes, fejre célzó harctól.

A tervek szerint ősszel megjelenik a Magyarországi Evangélikus Egyházat (MEE) érintő ügynöki tevékenységet bemutató kötet – mondta előadásában Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője a Théma (Theológiai Élet Ma) egyesület szombati budapesti rendezvényén.

Az argentin kormány távozásra szólította föl a holokauszttagadó nézeteiről elhíresült Richard Williamson brit katolikus püspököt. Florencio Randazzo belügyminiszter csütörtök esti közleményében tíz napot adott az önkéntes távozásra, egyébként kitoloncolják az országból. Williamson megnyilvánulásai “mélyen sértik az argentin társadalmat, a zsidó népet és az egész emberiséget, minthogy egy történelmi tényt próbál tagadni” – hangsúlyozza a közlemény.

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?

Holokauszt filmet készíteni nem könnyű feladat, különösen, ha az alkotóknak komoly ambícióik is vannak, vagy a szereplők nem kizárólag feketék és fehérek. Azok a mozinézők, akik kényelmetlenül érezték magukat A felolvasó című film alatt, nemtetszésüket kampánnyá változtatták, amely úgy tűnik, megingathatja a vasárnapi Oscar-díj bírálóit. 

Sokan állítják, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikája által okozott sérelmek motiválják az iszlámista terrorizmust. Melvin E. Lee, az Egyesült Államok haditengerészetének tisztje, a 6. flotta egyik kapitánya azonban úgy véli a Middle East Quarterly hasábjain, hogy az ilyen vélekedések félreértik az „ellenséget és annak természetét”. 

Az a magánpénzen fenntartott közröhej, ami a Magyar Hírlapban polgári újságírás címén zajlik, és amelynek napi termése húsz évre ellátná Napi nonszensz rovatunkat, ezekben a napokban éri el szakmai csúcspontját.
 

Simon Judit nagyváradi újságíróval Kőrössi P. József beszélgetKezdjük a családoddal.Apám családja, a Simonok, a vallás felszabadítás után jöttek Erdélybe Ausztriából, egy részük a Székelyföldön kötött ki, és katolizált. Édesapám, Simon György színész volt, a bátyja … Tovább »

Az önmaga által kinevezett új Világmegváltó Tel-Avivban él. 55-éves, Goel Racon a neve, 32 felesége és 89 gyereke van. Hívei szerint Racon földöntúli képességekkel van megáldva. Minden felesége önkéntesen él vele, egyiküknek sincs oka inségre panaszkodni, mindegyiknek saját külön lakása van.
 

A szerbiai zsidóság kiirtásáról sugárzott a napokban dokumentumfilmet a B92 belgrádi tévé. A jugoszláv időkben szinte csak a partizánokra, a függetlenné lett Szerbiában pedig csupán a szerb áldozatokra emlékeztek.

Ismét fellángolt a német-lengyel vita azzal az emlékhellyel kapcsolatban, amelyet a német kormány támogatásával Berlinben hoznak létre a második világháború után elüldözöttek, illetve kitelepítettek emlékére.
 

Az „és ezek a rendeletek” (váéle hámispátim) c. fejezet a héber jog első kompendiuma. Ez az egyetlen fejezet az összes parancsolat tíz százalékát tartalmazza, a legkülönbözőbb témakörökből: testi és anyagi kár, boszorkányüldözés, pénzkölcsönzés, halálbüntetés, rabszolgák jogai, bírák szidalmazása, idegenek, özvegyek és árvák ellen elkövetett csalás,

Mészáros Márta egy zágrábi hetilapnak árulta el azt, hogy hatvan évvel később tudta csak meg, hogy apját golyó általi halálra ítélték kémkedés miatt
 

“Össze kellene tépnünk (a költségvetést), beülni az autóba és a Kossuth utcai zsinagógát kifüstölni” – hangzott el egy rajkai képviselő szájából a legutóbbi – falutévében is leadott – testületi ülésen.
 

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

Elismerte hétfőn a francia állam felelősségét a zsidók 1940 utáni deportálásában a legfőbb francia közigazgatási intézmény, az Államtanács. Bár 1995-ben Jacques Chirac volt francia államfő már elismerte a Vichy-kormány felelősségét a 75 ezer franciaországi zsidó halálában a holokauszt idején, az Államtanács most először mondta ki ezt egyértelműen. 

Levelet kaptunk Malfatti Esterházy Alice-tól, Esterházy János Olaszországban élő lányától. Örömmel eleget teszünk a közlést kérő levelének, de meg kívánjuk jegyezni, hogy lapunkban nem Yehuda Lahav cikkével kezdődött az Esterházy János zsidómentő tevékenységét elemző vita, hanem Németh Zsoltnak, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének Esterházy érdemeit méltató írásával, erre következett Lahav válasza…