Összesen 11,121 találat (10121 - 10140) : K. G..
(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)
HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »
(V. Bálint Éva: Rendiség a romokon. Vélekedések a rendszerváltás éveiből. Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 288 oldal. Ára: 390 Ft)
Két ember beszélget. Végül is az interjú szinte csak ennyi. Jót kérdezni és a válaszokat ügyesen megírni. Akadnak persze riporterek, akik már annyira … Tovább »
(Székely Magda: Éden. Belvárosi Könyvkiadó, 1994, 111 oldal, 264 Ft)
A VISZONYÍTÁSI PONT természetesen a holocaust. Még ha azt nem is lágerben élte át 1944-ben az akkori 8 éves Székely Magda – mértékadó vélemények szerint ma egyik legjobb költőnk. A holocausthoz képest szelídül … Tovább »
KALLUSNÁL VALÓBAN pörög az élet trenderlije. Forog rajta a négy betű, mint napjai sorsában is a vidámság és a szomorúság, egymásba fonódnak, mint életben a sorsok, jön a kezdet, majd a vég, benne az öröm és a bánat. Ez a négy betű trenderlin – alef, bét, gimmel és dalet.
Kallus … Tovább »
Megérkezett a második leveled. Látszólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid antológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »
Egyenlőség, 1895. március 8.
Modern evangélisták
Miként a színaranynak is csak akkor hiszik el arany voltát, ha arany jelzéssel van ellátva, úgy az erények is csak akkor válnak teljes értékűekké, ha a keresztény jelzéssel jönnek forgalomba. Mit ér a zsidók jótékonysága, … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Tiltott rádiótelefon
Az izraeli hadsereg megtiltotta, hogy katonái szolgálati időben rádiótelefont használjanak. Jelentések szerint ugyanis egyes katonák a rádiótelefonon pizzát rendeltek Dél-Libanonból, mások pedig tőzsdeügynöküknél érdeklődtek a napi árfolyamok iránt.
Vezetői … Tovább »
Beszélgetés Joel Alon nagykövettel
1949 augusztusában Újpesten a Brichta család elhagyta otthonát, hogy a határon átszökve 4 hónap után megérkezzen Izraelbe. Az akkor tizennégy éves Brichta Károly 1994 nyarán visszatért Budapestre – mint Joel Alon, Izrael állam nagykövete. Hivatalában … Tovább »
A kihívás már nem az antiszemitizmus, hanem az asszimiláció
Az ötmilliónyira becsült amerikai zsidóság 3000 zsinagógát tart fönn, és különböző’ céllal létrehozott országos szervezeteinek száma 300 (rabbi-, kántor- és tanáregyesületek, nőszövetségek, amelyekből gyakran … Tovább »
Alapfokon
UTOLJÁRA KAMASZ KOROMBAN írtam naplót. Apró noteszbe gondosan bevéstem: aznap nem történt semmi.
Vagy, olvastam és mit hallgattam a Zeneakadémián. A hatvanas években velem úgy látszik csak ezek történtek. És persze a fiúk. De hagyjuk a lírát.
1989-ben mondta, … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »
Tartós várakozók*
Sokféle zsidó magatartás van, mind elkülönítik, igazolják, magyarázzák életstratégiájukat
Az antiszemitizmus sok mindenre szolgál. Lehet a zsidóságot emlegetni az életkudarc magyarázataként
Zsidók akkor törtek politikai hatalomra forradalmi úton, amikor … Tovább »
Pető Iván levele
Tisztelt Szerkesztőség!
A lap ez évi januári számában Szekeres-est a MAZSIKÉ-ben címmel (Vá-) számol be az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének Garay utcai szerepléséről. A tudósítás egy a személyemet is érintő, de azon túlmutató eleméről szólnék néhány … Tovább »
(Piotr Szewc: Pusztulás. JAK – Jelenkor műfordítói füzetek, Budapest-Pécs 1994., 105 oldal. Ára: 220 Ft)
AZ UTÓBBI IDŐK legcsodálatosabb olvasmánya számomra ez a vékonyka, alig százoldalas kis könyv volt, Piotr Szewc egyetlen, nyomtatásban megjelent regénye. A lengyel kritikusok … Tovább »
(Felleg György: Ön is már rácsok mögött van? Szerzői kiadás, 1993. Tel-Aviv, 255 oldal, ár nélkül)
KÖLTŐTŐL prózakötetet olvasni mindig izgalmas élmény, mert egy másik műfaj tapasztalatainak beszűrődése általában bővíti, megsokszorozza a rögzített érzelmek és benyomások … Tovább »
(Szerk.: Haraszti György. Bp., MTA Judaisztikai Csop. 1993. I. köt.: 444 old., II. köt.: 445-745 old.)
A XIX. SZÁZAD közepe táján jelentkezett először az igény a magyar zsidóság középkorig visszanyúló múltjának feltárására. Az első vázlatos visszapillantások publikálása … Tovább »
Zsolt Béla, a zsidó önismeret szociográfusa
ZSOLT BÉLA HÍRÉT, pályáját torz felemásság, a megítélés bizonytalansága lengi be. Mondják, a zsidó érdekvédelem harcosa volt, sorstársai védelmében elfogultságoktól, szélsőséges megnyilvánulásoktól sem volt mentes. És beszélnek … Tovább »
ANRI KISZILENKO ukrán hangzású nevének története anekdotába illik. Azt sem tartanám kizártnak, hogy a kaukázusi száznyolcvan éves matuzsálemről szóló viccet éppen Anri nagyapja, a galíciai Berkó (vagyis Berg) esete ihlette volna. Az ő története ugyanis úgy szól, hogy az orosz … Tovább »
Elképzelni sem tudtam volna, hogy ez az ember mégiscsak táplálkozik. Beto vézna alakja annyira anyagtalannak tűnt, hogy úgy éreztem, ha meg akarnám érinteni, kezem keresztülhatolna testén, s ujjaim csak a lelke rezdüléseit tapintanák ki. Mintha ez a gótikus szobrokra emlékeztető, … Tovább »