Összesen 472 találat (421 - 440) : Káli Anita.
A berlini holocaust-emlékműről – másodszor
Többnyire a győzők emelik a diadalíveket, győzelmi oszlopokat. A vesztesek nem emelnek a vesztett csaták színhelyére nagyszabású emlékműveket, nem kérkednek a vereségükkel, gyászukkal, el nem múló fájdalmukkal, nem titkolják, … Tovább »
Fent és lent
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tizedik születésnapjára
Bevezető: a kör bezárul
Az 1998 nyarán a Mazsihisz által rendezett nagyszabású Zsidó Kulturális Hét nemcsak nyitánya, hanem záróakkordja is volt egy korszaknak: ezzel teljesedett ki a zsidó hitközség … Tovább »
Egy addisz-abeba-i lágerben
ETIÓP ZSIDÓK EZREI ÉVEK ÓTA VÁRNAK ALIJÁRA
Izrael elfelejtett gyermekei
Az eukaliptuszfáktól árnyékolt zsidó temetőben a 30 éves Tsehanes Tamrat 8 éves lánya, Alem Beiri sírjánál áll. négy hónappal korábban temettette el középfültőmirigy-gyulladásban … Tovább »
Konrád György
Aforizmák a zsidók tartósságáról II. rész Minden népnek bonyolult és sokatmondó viszonya van az államában élő zsidókkal, némelyiké különösen bonyolult és megterhelt, mint a németeké, nem zsidók azt is mondhatják: „A zsidók ugyanolyan polgárok, mint … Tovább »
Aforizmák a zsidók tartósságáról
I. rész
Zsidónak lenni több ezer éves kihívás. Világnép, szinte mindenütt ott van, és ami régóta van, az fennmarad.
Vannak zsidók, és már mióta! Ez a furcsaság tény, és ebből következik szinte minden. Van-e másik világnép? A kínai … Tovább »
Posztcionizmus: az új kihívás*
Mi a posztcionizmus?
Az elmúlt évtizedben Izrael-szerte heves vita folyt a posztcionizmusról. Sokan sokféleképpen értelmezték: de inkább tekintették egy bizonyos hangulatnak, tendenciának, vagy orientációnak, semmint ideológiának.
A legegyszerűbb … Tovább »
Az izraeli szocializmus úgy nyolcvan éve született, két eltérő hagyomány kínos nászából: a társadalmi igazságosság zsidó hagyományából, és az akkori, főleg orosz társadalmi víziókból.
Időzzünk el először a zsidó genetikai adottságon. A judaizmus hagyománya szerint, … Tovább »
Az alábbi írás egy kutatás összegzésének második része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föl- térképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségek főosztálya.1
Az 1989 után induló két új zsidó iskola … Tovább »
Kelet-Európa népei a kommunizmus összeomlása után súlyosbodó identitásválsággal küszködnek, miközben a polgári demokrácia és a piacgazdaság értékeit immár nemcsak nyugati filozófusok és esztéták, de tőzsdespecialisták is kétségbe vonják. „A szellem iránytűje” … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
A FILHARMONIKUSOK JUBILEUMA Tel-Avivban Zubin Mehta főzeneigazgató vezényelte a megalakulásuk 60 éves évfordulóját ünneplő Izraeli filharmonikusok Zenekarának gálaestjét. Annak idején első koncertjükön Arturo Toscanini volt a karmester. A jubileumon először az alapítók közül … Tovább »
Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »
1996. december 24.
Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp beleharaphatnak fokhagymás … Tovább »
Háború és/vagy béke
Januári számunkban egy ortodox, egy konzervatív és egy reformzsidó szerző írásával próbáltuk a három irányzat vallási álláspontját illusztrálni – elsősorban a hagyományhoz való viszonyukkal kapcsolatban. Az alábbiakban politikai küzdelmeikről … Tovább »
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
„Négyen mentek be a paradicsomkertbe [pardész): Ben Azzaj, Ben Zoma, Achér és Akiva. Mondta nekik R. Akiva1: Amikor elértek a tiszta márvány kövekhez, ne mondjátok, hogy , Víz, víz!’, mert meg van írva: ,Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemeim előtt’.2 (…)
Ben Azzaj bámészkodott … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyökerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Századvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft)
Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. … Tovább »