Összesen 445 találat (141 - 160) : J. Sz..
Balla Zsófia hét év után jelentkezik új verseskötettel.
A Más ünnepekben az elmúlt időszaknak mintegy keresztmetszetét nyújtja: könyve sűrítés – mondhatnánk: egy konokul csak a lényegre összpontosító költői figyelem eredménye. A szerző nem külsődleges márkajelzetéhez … Tovább »
Lackó Gábor: Lichtig második élete
Regényrészlet
Még elérte az esti vonatot. Későre estére érkezett haza, hirtelen ólmos fáradtság vett rajta erőt. Teletöltött egy keze ügyébe került bögrét, és nagyokat kortyolva egy szuszra kiitta. Megmelegítette a lábasban még délre … Tovább »
“Rabbi Simon azt mondja: Nem olajozhatja magát a második tized olajával Jeruzsálemben. A bölcsek megengedik.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra … Tovább »
Novemberben még zajlik Szombathelyen az Őszi Zsidó Esték elnevezésű szabadegyetemi szemináriumsorozat, melynek egyik előadásán nehéz kérdést járt körül Csepregi András: feloldható-e a bűnvád? A Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze egyértelműen igenlő választ adott, az … Tovább »
„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE … Tovább »
Alig tíz évvel azután, hogy a deportált zsidók töredéke hazatért a haláltáborok poklából, 1956-ban újabb dilemmák sorával kellett szembesülniük.
Sokadszorra is válaszút elé, megint új életstratégiák kialakítására kényszerültek. Felocsúdni még nem volt idejük, arra … Tovább »
Az őszi díjszezon nem múlhat el holokauszt-dráma nélkül, de a film nézőpontja kétségkívül új.
A Denial (Tagadás) cselekménye a második világháború helyett az 1990-es években játszódik. A forgatókönyvet Deborah E. Lipstadt amerikai … Tovább »
Részlet Menyhért Anna Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéből.
Megépítették a 17. századi Lengyelország leggyönyörűbb, ám a második világháborúban odaveszett fazsinagógájának pontos mását a Lublini vajdaságban lévő Bilgorajban.
Az eredeti templomot 1648-ban emelték a mai Fehéroroszország területén lévő Wolpában. Az épületet … Tovább »
Száz éve, 1921 március 3-án született Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.
1. Tél volt Jeruzsálemben, december vége. Finom réteg hó borította a koponyák hegyét, az óvárosban pedig előkerültek a téli kabátok. Hősugárzók duruzsoltak a boltokban, a hotelek pedig átállították a légkondicionálókat, hogy meleg levegőt nyomjanak be az ötcsillagos boltívek és szökőkutak alá.
Mogyorós Judittal beszélget Várnai Pál
A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »
A rettenthetetlen SS-tiszt, Hitler kedvenc kommandósa a háború után évekig a Moszad szolgálatában állt.
Heinz Krug német tudós 1962. szeptember 11-én tűnt el: miután elhagyta hivatalát, sohasem tért vissza otthonába. A müncheni rendőrség csupán annyit tudott róla, hogy gyakran … Tovább »
A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »
Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.
2016-ban végre önálló kötetben is megjelennek magyarul a jiddis irodalom klasszikusának elbeszélései a Zachor Alapítvány gondozásában. Ebből közlünk egyet az alábbiakban.
Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet.
A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.
“Ha a király felőled kérdez, [imádság közben] ne válaszolj.”
Lehet-e egy zsidó bevándorláspárti, miközben a muszlimok csak erősítik földrészünkön az akár tettlegességig fajuló antiszemitizmust? Az eddig csak Nyugat-Európában pedzett kérdést végre hazánkban is föl merték tenni.