Részlet a Nobel-díjas író regényéből

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Mindennél többet ér a jó hírnév koronája

Előadások helyett sörözéssel és városnézéssel kellett beérniük azoknak a külföldieknek, akik a National Policy Institute (NPI) által meghirdetett fajvédő konferenciára érkeztek Budapestre. Az eseményt a hatóságok szabotálták el, pénteken az amerikai főszervezőt és egy francia társát lekapcsolták, de a többiek itt tartózkodását is megkeserítették. A csalódott résztvevőkre a búcsúbulijukon, egy belvárosi pubban találtam rá vasárnap este.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

Avagy: higiénia és tisztálkodás, mint  a polgári világ vívmányai 

A nagyhatalmak határozták meg Magyarország sorsát a 20. században – mondta Romsics Ignác történész, akadémikus a Megszállástól megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949 című konferencián a Parlamentben hétfőn. A szakember kiemelte: a két világháború … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Nem voltak hajlandók nők mellett helyet foglalni vallásos férfi utasok az El Al izraeli légitársaság egy New Yorkból Tel-Avivba tartó járatán, amivel sokak számára “rémálommá változtatták a 11 órás repülőutat” – olvasható az Ynetnews.com izraeli hírportálon.

A szerda este … Tovább »

Már át kellett volna adni, de még egy kapavágás sem történt Csepelen.

Pedig az alapkövet „ünnepélyes keretek között” 2013 januárjában tették le. A fővárosban nyolcvan éve nem épült zsinagóga, nagy volt a felhajtás.

Az eseményen a Mazsihisz vezetői mellett Erdő Péter … Tovább »

„Nagyon durva”, „Gyalázat”, „Önmagunk arcon köpése” – több mint két héttel a történtek után szerdán a parlamenti beszélgetésekben még mindig ilyen és hasonló megjegyzéseket váltott ki a kormánypárti képviselők körében a Miniszterelnökséget vezető miniszter … Tovább »

Nem tagadta a holokausztot Victor Ponta román miniszterelnök, amikor Traian Basescu tízéves államfői ténykedésének következményeit a náci rezsiméhez hasonlította – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) előző napi döntéséről Asztalos Csaba, a testület elnöke.

“Kívánok minden zsidó polgár- és nemzettársaimnak nagyon boldog újévet a szerda este kezdődő 5775-re! Sáná Tová! Bokros Lajos.”

Ez a bejegyzés olvasható Bokros Lajos, a Modern Magyarország (MoMa) mozgalom vezetőjének facebook oldalán. … Tovább »

Az idén februárban, 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni naplóját idén decemberben fogja kiadni a Jaffa kiadó. Terjedelmes szövegről van szó, Gyarmati 1935 és 1946 között közel 3,5 millió karakterben számolt be Radnóti Miklóssal közös életük minden rezdüléséről.

A Soá hetvenedik évfordulóján a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában nyílt meg az az emlékezetkiállítás, mely a keresztény-zsidó párbeszédre épülve kortárs művészek közreműködésével igyekszik a szembenézést, az emlékezést és a feldolgozást képviselni. Alábbiakban Galambos Ádám, a kiállítás kurátorának megnyitóbeszédét közöljük, mely az Imák Auschwitz után című kiállítás 2014. szeptember 1-jén, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tartott megnyitóján hangzott el.

Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője 1939. szeptember 23-án halt meg Londonban.

Bizonyosan „kiemelt téma lesz”, hogy visszahívják-e Zoltai Gusztávot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumából – mondta Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke. Zoltai közben arra készül, hogy jogi úton vesz elégtételt a „sok rágalomért”.

Gideón Szaár izraeli belügyminiszter elrendelte, hogy ezentúl az arámi nemzetiség is bejegyeztethető legyen az izraeli hivatalos nyilvántartásokban – írta a Jiszráél Hajóm (Izrael Ma) című újság szerdán.