Összesen 42 találat (21 - 40) : Hanák Péter.
„A zsidók történelmi okokból nem szokták hamvasztatni magukat – világosított fel Ferenc, akinek eleinte felfoghatatlan volt a családom hozzá való viszonyulása. Hát még az anyukájának, akinek lehetetlen volt megmagyarázni, hogy a fia milyen okból készülhetett több héten át nálunk a vizsgáira. Miközben nálunk evett. És ivott.”
1945-ben a zsidó értelmiségnek nem volt életformája. A családok többsége elpusztult, a csonka családoknál nem maradt családfő, családok fiatal reményei vesztek oda és a korábbi foglalkozások folytatására sem volt remény. Majdnem mindent előröl kellett kezdeni. Kivételek csak azok … Tovább »
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a vadregényes Erdélyben egy Torockó nevű igazi magyar falu, abban élt egy derék magyar legény, Bárány András nevezetű. Mátkája is volt neki, Patkós Rózsi, sudár magyar leány, akit szeretett igaz szerelemmel.
Hanem a legény apja, gyöpös agyú … Tovább »
Magyar-zsidó történelemről
(Walter Pietsch: Reform és ortodoxia – A magyar zsidóság belépése a modern világba; Múlt és Jövő kiadó 1999; 164 old; 1500 Ft.)
Az elmúlt években – örvendetes módon – egyre több olyan könyv látott napvilágot, mely tudományos igénnyel mutatta … Tovább »
A progresszió női műhelye – kollektív életrajz-kísérlet
Az 1870-es, 80-as években született zsidó nők egy csoportjáról kívánok szólni, akik aktív feminista politizálást folytattak. Akár egyesületben tevékenykedtek, akár írásaikkal vagy életszemléletükkel támogatták … Tovább »
Esztertáska
A Szombat 2001. szeptemberi számában az Esztertáska könyvismertetést közölt Polgár Lea, Álmatlanság című regényéről. Az elsőkönyves szerzővel készített interjút adjuk most közre. A beszélgetés részünkről egyben tréning is volt, összehívni készülünk … Tovább »
Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*
Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fejezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határjelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »
A „zsidókérdés” 1914-ben
Vámbéry Ármin és Szabó Dezső
A századforduló utáni szellemi felbuzdulás jelentős fóruma a Huszadik Század című folyóirat volt. Története, miképpen csúszott át eredetileg konzervatív kézből Jászi Oszkár fórumává, meghaladja még a jelenlegi … Tovább »
„Aktívan munkálkodni akarunk a világ megváltásán” Kelemen Katalin reformrabbi, Szim Salom Közösség
Magyarországon ma még kissé meghökkentően hangzik, hogy egy negyven valahány éves, diplomás, családos nő elvégzi a rabbiképzőt, és ezentúl a foglalkozása: rabbi(nő) … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
Értetlenkedve olvastam a szeptemberi számban a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány című cikkben, hogy a létrejövő szervezet kuratóriumába a kormány által delegálni kívánt, „köztiszteletnek örvendő, független zsidó személyiségek” (Vámos Tibor, Hanák Péter, Hutás … Tovább »
Jóvátétel
Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány
Ez év augusztus 12-én tanácskozásra jöttek össze a zsidó szervezetek képviselői. A tárgyalás témájául a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány néven emlegetett állami alapítvány szolgált, amelynek alapszabály-tervezetét … Tovább »
Emlékülés a zsidó felekezet egyenjogúsításának centenáriumán
„Az izraelita vallás törvényben bevett vallásnak nyilvánítatik” (1895. évi XLII. T.cz. 1 paragrafusa)
Ezzel a mondattal kezdődik az 1895. évi XLII. tc. első paragrafusa, az azóta recepciós törvényként emlegetett … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »
1989-ben a magyar állam engedélyezte az American Joint Distribution Committee-nek, hogy megnyissa magyarországi irodáját, melynek igazgatója 1990 óta Moshe Jahoda úr. A Joint megalapította a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítványt, melynek jogelődje a Központi Szociális Bizottság … Tovább »
A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?
Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »
HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.
Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »
AZ ORSZÁG TÁRSADALMA száz sebből vérzik, gondok sokasága gyötri, mégis: a közéletben, a sajtóban, a televízióban az úgynevezett zsidókérdés kap mind gyakrabban hangot a valóban létező és égető bajok helyett. Nem a zsidóság akarja ezt. A magyar zsidók beérnék azzal, ha … Tovább »
A világ hírei
Salamon: Moses Rosen különös életműve
Vadász Ferenc: Nem az Erzsébet-, hanem a Ferenc József-hidat
(i – y): Felirat egy emléktáblára
Maine Coon: Amiről a harang szól
Megjegyzés
Azt szabad?
Csak egy mondat…
Vissza – de meddig?
Gadó György: Esetem a „magyar sorskérdésekkel”
Kelet-európai … Tovább »