A gazdasági válságban újra előkerültek a régi antiszemita összeesküvés-elméletek. Mi magyarázza, hogy még azokban a távol-keleti országokban is terjednek, ahol zsidók gyakorlatilag nem is élnek?
 

Egy 2000-es országgyűlési határozatnak hála Magyarországon is van emléknapja a kommunista diktatúrák áldozatainak. És bár hazánkban elsősorban a hírhedt “ötvenes évekre”, majd az 1956-os forradalom leverésére és a megtorlásra emlékezünk, nem szabad megfeledkeznünk a világ többi kommunista államában élők szenvedéseiről sem.
 

Antiszemitizmussal vádolja a Szent X. Pius Testvériség elnevezésű katolikus vallási csoportot egy belgiumi zsidó folyóirat.
 

Avivát eredetileg Editnek nevezték el szülei a múlt század húszas éveinek elején Marosvásárhelyen. De háromévesen új haza keresésére indult, mert Trianon után nagyanyja elhatározta, hogy családostul kivándorol Palesztinába. Pénzzé tették mindenüket, eladták a fűszer-nagykereskedést, majd szép lassan megtanulták, hogyan lehet valakinek kisebb vagyona a Szentföldön. Nagyobbal kell jönni, a többi már megy magától. Rengeteg kopár homokdűnét vettek Tel-Avivtól északra, ott, ahol ma Izrael egyik legelőkelőbb városkája, Herzlia van. 

Ahol zsinagógákat füstölnek, ott nácizmus van
 

Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.

Boaz Rein Buskila, egykori izraeli hadköteles, ma negyvenes éveiben járó holdkóros rendszeresen álmodja ugyanazt. Ebben az álomban régi emlékei térnek vissza, ámbár nagyon furcsa formában. Huszonhat vicsorgó véreb üldözi városán, Tel-Avivon át, ő pedig menekül előlük, ahogyan és ahová csak tud. Mint ahogyan barátjának, Arinak, a filmrendezőnek később elmondja, ezek a kutyák azok, melyeket akkor palesztin falvak környékén lőtt le, hogy ne tudják felébreszteni a lakóikat, amikor egységével felkutatták a településeket. Kutyák lelövését bízta rá parancsnoka, mivel komplexusai voltak a valódi, emberes, fejre célzó harctól.

Az argentin kormány távozásra szólította föl a holokauszttagadó nézeteiről elhíresült Richard Williamson brit katolikus püspököt. Florencio Randazzo belügyminiszter csütörtök esti közleményében tíz napot adott az önkéntes távozásra, egyébként kitoloncolják az országból. Williamson megnyilvánulásai “mélyen sértik az argentin társadalmat, a zsidó népet és az egész emberiséget, minthogy egy történelmi tényt próbál tagadni” – hangsúlyozza a közlemény.

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?

Az a magánpénzen fenntartott közröhej, ami a Magyar Hírlapban polgári újságírás címén zajlik, és amelynek napi termése húsz évre ellátná Napi nonszensz rovatunkat, ezekben a napokban éri el szakmai csúcspontját.
 

Simon Judit nagyváradi újságíróval Kőrössi P. József beszélgetKezdjük a családoddal.Apám családja, a Simonok, a vallás felszabadítás után jöttek Erdélybe Ausztriából, egy részük a Székelyföldön kötött ki, és katolizált. Édesapám, Simon György színész volt, a bátyja … Tovább »

A szerbiai zsidóság kiirtásáról sugárzott a napokban dokumentumfilmet a B92 belgrádi tévé. A jugoszláv időkben szinte csak a partizánokra, a függetlenné lett Szerbiában pedig csupán a szerb áldozatokra emlékeztek.

Mészáros Márta egy zágrábi hetilapnak árulta el azt, hogy hatvan évvel később tudta csak meg, hogy apját golyó általi halálra ítélték kémkedés miatt
 

„Az elmúlt másfél évszázad a kapitalizmust megrendítő válságainak közös politikai velejárója az antiszemitizmus erősödése. A zsidók elleni támadások számának növekedése arra figyelmeztet, hogy nagyon nagy a baj” – írja a konzervatív napilap véleményrovatában Denis MacShane munkáspárti politikus, a Globalizálódó gyűlölet: az új antiszemitizmus című könyv szerzője.

A decemberben elhunyt Samuel Huntingtonról még vitapartnerei is elismeréssel emlékeztek meg. Pedig a civilizációk harcának elmélete tudománytalan általánosítás, a bevándorlókra és a kultúrák keveredésére vonatkozó nézetei az apartheidet idézik.

Szomorú szenzációt okozott tavaly novemberben, amikor a zsidóellenes nemzetiszocialista pogrom, a kristályéjszaka előestéjén a Bild című német napilap nyilvánosságra hozta az egykori hírhedt náci haláltábor, az auschwitzi koncentrációs tábor tervezett kibővítésének minden kétséget kizáróan hiteles dokumentumait. A megdöbbentő dokumentumokat Auschwitzi tervek címmel kiállításon mutatják be hétfőtől Berlinben.
 

“Össze kellene tépnünk (a költségvetést), beülni az autóba és a Kossuth utcai zsinagógát kifüstölni” – hangzott el egy rajkai képviselő szájából a legutóbbi – falutévében is leadott – testületi ülésen.
 

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

Levelet kaptunk Malfatti Esterházy Alice-tól, Esterházy János Olaszországban élő lányától. Örömmel eleget teszünk a közlést kérő levelének, de meg kívánjuk jegyezni, hogy lapunkban nem Yehuda Lahav cikkével kezdődött az Esterházy János zsidómentő tevékenységét elemző vita, hanem Németh Zsoltnak, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének Esterházy érdemeit méltató írásával, erre következett Lahav válasza…

Két héttel a különös események után már föl lehet tenni a kérdést: mi is történt valójában Miskolcon (majd ennek nyomán az országos politikában és a médiában)? A városi kapitány beszámolt a sajtónak a rendőrség kéthavi munkájáról, a közbiztonság helyzetéről.