Rajka város önkormányzati képviselője pogromra buzdít

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Ahol zsinagógákat füstölnek, ott nácizmus van
 

A Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közleménye

   

 

A sajtóban napvilágot látott hírek szerint Kiss Attila, Rajka képviselője, aki egyúttal a Magyar Gárda tagja is, az önkormányzat gazdasági problémákat tárgyaló minapi ülésén nemcsak antiszemita felhangú gondolatoknak adott hangot, hanem zsidóellenes pogromra is buzdított. Mint mondotta, kaszával, kapával kellene nekirohanni a népnyúzó mocsoknak , és ki kellene füstölni egy 20 km-el távolabbra található Kossuth utcai zsinagógát . (A televízió jóvoltából a képviselő kirohanásaira a település teljes nyilvánossága előtt került sor.)
   
Mindegy, hogy valóban a mosonmagyaróvári zsinagógára gondolt-e Kiss Attila, vagy csak nyelvbotlás áldozatává lett, mert ő – hangzik utólagos magyarázata – a Kossuth téri Parlamentre kívánt célozni (amelyet szerinte a népnyelv zsinagógaként ismer), egyaránt elborzasztó az, hogy hat évtizeddel a Soá után ilyen és ezzel rokon képzettársításokat kultúrember és felelős közéleti tényező Magyarországon vagy bárhol a világban egyáltalán a fejében forgathat, amint hogy az sem kisebbítheti kijelentése súlyát, hogy választott képviselőként helyesnek hiszi hazája parlamentjét nyilvánvalóan antiszemita szitokszavakkal illetni.
   
Kárhoztatjuk Kiss Attilát az emberiség páratlanul galád bűntettével való azonosulást sugalló lélekháborítás, aljas nyelvhasználat és tömeges garázdaságra történő bátorítás vétke miatt. Vádoljuk őt, mert szavaival nem csak zsidó testvéreinket sértette meg, de az egész nemzetet is, hiszen az ő tisztében roppant súlyos nyomatékkal bír, ha valaki a történelem legmocskosabb eszméit kívánja hazánk mai gondjainak megoldásához segítségül hívni.
   
Szégyenpírral az arcunkon juttatjuk kifejezésre, hogy mélyen együtt érzünk zsidó testvéreinkkel, Ábrahám, Izsák, Jákób és Jézus Krisztus Istenének gyermekeivel, akik nem csak zsigereikben kénytelenek hordozni az antiszemitizmus Leviatánjának maguk és családjaik életét elnyelni vágyó rettenetét, de két emberöltő elmúltával az Európai Unió magyar tartományában ma is találkozniuk kell e sátáni gondolat életképességének megnyilvánulásával.
   
Tudjuk, hogy a nácizmus gázkamrák füstjébe torkolló galádságához vezető úton milyen rettenetes szerepet játszott az 1938 novemberi németországi Kristályéjszaka, amikor zsinagógák százait gyújtották fel. Tudjuk, hogy a III. Birodalomban a Kristályéjszakával szakadt át az a gát, amikortól kezdődően elfogadott államszervezési eszközzé vált a zsidók kollektív fizikai üldözése. Tudjuk, hogy a Názáreti Jézus számára is az imádság megszentelt házát jelentő zsinagógák kifüstölésének tébolya milyen romlásává lett kereszténységünknek és az egész emberiségnek is.
  
 Hosszú ideje döbbenten szemléljük, hogy az antiszemita-rasszista, kirekesztő lázálmok iránti lelkesedés egyre látványosabban nyer teret hazánk súlyos gondjainak megoldásáról való közbeszédben és közgondolkozásban. Ebben az elképesztő lejtmenetben is merőben új elem azonban a zsinagógák kifüstölésére (azaz lángba borítására) tett ordas bátorítás.
   
Nagyon zaklatottá lett, és az irracionális reakciók és dühös válaszok helyeslése irányába sodródni látszó társadalmi körülményeink közepette a bizalom és megnyugvás különösen fontos gyógyírja lehetne, ha az országban szolgáló keresztény egyházak, és mindenekelőtt azok felelős őrállói hitük megvallásának félreérthetetlenségével tennék világossá hazánk polgárai előtt, hogy a rajkai képviselő antiszemita, zsinagógafüstöléses istentelenségét és a bárhonnan is érkező zsidóellenes fenyegetéseket a Teremtővel szembeni legsúlyosabb bűnnek tekintik.
   
Nem felejthetjük, hogy az a csend és hallgatás, amely egyházi és keresztény részről övezte az 1938-as zsinagógaégetéseket, örök szégyenként égett bele a zsidó Jézus követőinek lelkiismeretébe.
   
   
Budapest, 2009. február 22.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a
Wesley János Lelkészképző Főiskola Theológus és Lelkész Szak képviseletében:

Iványi Gábor rektor,
Iványi Tibor egyházelnök,
Majsai Tamás dékán
 

[popup][/popup]