A társadalomtörténésszel Várnai Pál beszélget.

Miután szó szerint lefordítottuk neki angolra a Csúnya, gonosz bácsikat (az eredeti cím Big Bad Wolves), és korrekt magyarsággal kiejtette a film honi címét, az izraeli rendező egy vicces sztorit osztott meg régi, furcsa humorú barátnőjéről, aki egy észtországi közönségtalálkozó után “dagadt csirkéknek” nevezte a jelenlévőket. Így indult a beszélgetés… Navot Papushado társdirektora és jó barátja, Aharon Keshales nélkül jött Budapestre, hogy népszerűsítse fekete komédiáját, amelybe tavaly beleszeretett Tarantino.

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Horváth József jelenleg az egyetlen pályázó a Mazsihisz és a BZSH – e sorok írásakor még betöltetlen – ügyvezető igazgatói posztjára.

Rajta kívül beadta még pályázatát dr. Grósz Andor (korábban a Honvéd kórház igazgató főorvosa), aki azonban a Szombatnak úgy nyilatkozott, … Tovább »

Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

részlet egy kisregényből

Az 1945 után született generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.

A szélsőjobb parókiája
Nemrég fejeződött be ifj. Hegedűs Lóránt pere első fokon a Budapest-Északi Református Egyházmegye Bíróságán. Ismert: tavaly november 3-án a lelkész által vezetett Szabadság téri Hazatérés Templomában Horthy-szobrot avattak. Az ünnepségen egy jobbikos … Tovább »

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Március 19-én, a Szabadság téren kijelölt emlékmű helyszínén, civilek felhívására néhány százan a személyes emlékezet tárgyait helyezték el tiltakozásképpen. A rendezvényen Béndek Péter filozófus is felszólalt:

A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis

Mi a probléma Magyarországon? Miért csúszott félre már januárban a Holokauszt Emlékév? Van-e kapcsolat az antijudaizmus, antiszemitizmus és az anticionizmus között? Milyen lesz a jövő Európája? Miért létezik Izrael állama? Mit jelent az, hogy a héber nyelv újjáéledése „apokaliptikus tövis”? – a jelenleg Svájcban élő vallásfilozófussal, Tatár Györggyel, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi docensével többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

Jichak Katzenelson (1886–1944) lengyelországi zsidó költő, drámaíró. Jiddis és ivrit nyelven egyaránt írt. Színművei a zsidó–lengyel együttélésről, a zsidó nép történelmi dilemmáiról szólnak. 1943–44-ben kilenc hónapot tölt egy franciaországi internáló táborban. Itt … Tovább »

Mit sűrítenek, mit fejeznek ki a tárgyak? Miként mutatjuk meg és olvassuk őket? Milyen eszközökkel teremtünk kapcsolatot egy tárgy múzeumi léte és egykori használati kontextusa között? És miért jó megfejteni egy tárgyat? Nagy kérdések. Mégis sokféle „jó” válasz adható. Nézzünk most egyet!

Talán úgy 5 éves lehettem. Nagyapám csak a zöld disznóról tudott mesélni…

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

Kedves Deutsch Tamás!

Mint talán Ön is tudja, a kurucinfót itt Kaliforniában jegyeztette be egy Varga Béla nevű úriember, aki tavaly elmondta, hogy a kurucosok szerzőgárdája kb. 20 főből áll, és többen közülük „fasiszta irányultságúak”.

Sokan egyetértünk Önnel abban, … Tovább »

Szervezetünk, a Drór habonim – a szabadság építői – három villát foglalt el a Korondi utcában. A középsőben laktunk mi harmincan, nyolc-kilenc éves fiúk. A másik kettőben volt a vezetők lakása és a konyha. A megérkezésünk utáni reggelen felvontuk a Dávid-csillagos lobogót, … Tovább »