Rost Andrea Pannon Dalok lemezbemutató koncertjére 2011. december 14-én szerdán 19:30 órától kor kerül sor a Művészetek Palotájában. 
 

Húsz művészt hívott meg a Zsidó Múzeum kiállítására Beke László
művészeti vezető és Rusznák Rita kurátor. Annyit kértek tőlük, hogy
gondolják át és jelenítsék meg, milyen hangulatok, képek és képzetek
élnek 2011-ben a magyar közvéleményben a zsidókról. 

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ előtt tartott
felszólalásában azonnali tárgyalást javasolt Mahmúd Abbasz palesztin
elnöknek. A beszédet követően a tárgyalás mellett sorakozott fel a
közel-keleti kvartett is. A palesztinok egyelőre elutasítják a
tárgyalásokat. 

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

György Péter: Apám helyett. Magvető Kiadó. 2011. 3490 forint.

Az utóbbi években számos, szülőkről, elsősorban apákról szóló visszaemlékezés látott napvilágot magyarul, s ezek között kitüntetett helyet foglalnak el azok, ahol – a szülőhöz való viszony … Tovább »

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a  „Hogy az idegen nyelv ne legyen idegen” Alapítvány szeretettel meghívja Önt és Barátait 2011. szeptember 1-jén, csütörtökön 18 órára, az Avantgárd és hagyomány a jiddis kultúrában – Sólem Aléchem és mások évfordulójára című rendezvényére

a Kőrösmező – Kamenyec-Podolszkij-i deportálás 70. évfordulója
alkalmával tartandó kegyeleti, emlékező és tudományos konferenciára. 

Amikor a túlélő is meghal
A kilencvenedik életévében járó Ádám György jogász professzor utoljára
május elején állt a Fővárosi Ítélőtábla előtt. Egy hetvenéves magyar
zsidó asszony jogi képviseletét látta el, aki azt szerette volna, ha a
bíróság bocsánatkérésre kötelezi a magyar államot, amiért édesapját,
Weisz Józsefet, a Goldberger gyár egykori géplakatosát a dachaui
haláltáborba vitette.

Bíró Dániel halálos jegyességben él a tudással, s mivel a tanulás során
négyezer évnyire repül környezetétől, Lábass Endre először arról
kérdezte, hogy lehet túlélni egy ilyen házasságot úgy, hogy közben az
emberi kapcsolatok is megmaradjanak. A tudományokból éppen annyi
ismeretet szerezhetünk a világról, mint amennyit más emberek által
elsajátíthatunk, felelte a magát tréfásan szabadúszó egyiptológusnak
nevező tudós, aki Halász Pétert, Erdély Miklóst vagy Dixit is a barátai
közt tudhatta.

A Városházán fogadta az Amerikai Alapítványi Iskola szervezésében
Székesfehérvárra érkezett svéd, bolgár, finn, izraeli és magyar diákokat
Róth Péter alpolgármester.
 

A New York Times a minap egy példátlan felmérés eredményét összegezte “A
vallási hovatartozás meghatározza az anyagi boldogulást?” című
írásában. Az írás alapjául a washingtoni székhelyű Pew Research Center
reprezentatív felmérése szolgált. Az egyedülálló kutatás irányítója,
Scott Keeter, a Pew igazgatója a hvg.hu-nak adott interjúban
megerősítette az Amerikában nagy port felvert cikk megállapításait.
 

Június 5-én, vasárnap negyedik alkalommal rendezik meg Budapesten a Judafest Vircsaft – utcafesztivált. A hajdani zsidó negyed szívében, a Kazinczy utcában, vásári hangulattal, zsidó ételekkel, koncertekkel, gyermekprogramokkal várják a látogatókat reggeltől estig.

Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
Perczel Anna átveszi az elismerést Szászfalvi Lászlótól
 

Herzl sikeresen megalkotta a nyilvánosságnak szánt arcképét. Kétségtelen, hogy míg bizonyos vonásokat szándékosan kiemelt, másokat homályban hagyott, sőt teljesen elrejtett. Ez valamennyire megmagyarázhatja, hogy noha felnőtt életének döntő eseményei megismerhetők, de a Magyarországról és Budapestről tett meglehetősen gyakori megjegyzései felett sokáig elsiklottak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat. Bizonyos kérdéseket azonban fel kell tennünk. 

A Szombat húsz évfolyamából készült, 2010 decemberében megjelent válogatásszáma kapcsán néhány írásról, terjedelmi okokból, le kellett mondanunk. Az 1996-ban A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciánkon elhangzott Heller Ágnes előadás is ezek közé tartozott. A sokszor idézett, vitákat generáló írás interneten mindeddig nem volt hozzáférhető.  

Húszéves a Budapest Klezmer Band. Ebből az alkalomból a zenekarral együttműködve a Szombat különszámot jelentetett meg, melyet a Művészetek Palotájában, a jubileumi koncert közönsége kapott kézhez. A koncerten folyóiratunk főszerkesztője köszöntötte az együttest. Az alábbiakban a beszéd írott változatát közöljük.

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

Az élettel szembeállított írásáról, hiszen Kafka, aki tébolyítóan aggályos kérdéseivel birtokolni akarja Felice környezetét, múltját és jelenét, az idejét, a jövőt illetően éppen azért bizonytalanodik el, mert az ő lényege az írás. Ez az akadálya a közös jövőnek, a mellettiségnek, annak, amibe belekényszeríteni igyekszik Felicét, hogy ugyanazzal a mondattal lebeszélje önmagáról, és aláássa az idillt.