A MAZSIKE megalakulásakor anyagilag nulláról indult, semmiféle anyagi bázissal nem rendelkezett, első bevételeit az alakuló közgyűlésen beszedett tagdíjak jelentették, ugyanakkor fennállása alatt számos olyan feladatot oldott meg, amely anyagi erővel (forintban) mérve sem jelentéktelen.

Programokat … Tovább »

Aki segítene a zsinagóga „kiásásában”

Tisztelt Szerkesztőség!

Hazalátogatásom alatt került kezembe az Önök folyóiratának egy száma, amiben nagy érdeklődéssel olvastam Dr. Budai Aurél kiváló cikkét „Az elásott zsinagógá ”-ról a Táncsics Mihály utcában (Szombat, … Tovább »

Tedd helyére az összekevert betűket!

Béni és barátai Tu Bisvát Szédert rendeznek, de kicsit zavartak. Segíts nekik kibogozni, mire is van szükségük.

Négy pohár ROBAR lesz szükségünk – mondta Eszti.
Először egy pohár fehérre, mely a hideg EETTL jelképezi, másodszor egy … Tovább »

Izraeli könyvek a magyarországi cionista szervezetek múltjáról

A Beer-Sheván élő szerző, Aser Zohár Öt generáció címmel héber nyelven, sok éves munkával állította össze és írta meg a cionista mozgalom egyik Magyarországon működött szervezetének dokumentumokkal, illusztrációkkal … Tovább »

Magén István interjúja Engel Tevan István grafikusművésszel

1936-ban született ugyanabban a lakásban, melyben az interjú készült A dolgozószobák hatalmas ablakaiból az újlipótvárosi háztetőkre látni. Lent a nyüzsgő Pannónia utca, arrább a Duna és a sziget. Odakint szél söpri … Tovább »

Kárpátalján történt eset, csupán a neveket változtattam meg.

Ezúttal megint kibuggyant a Malom utcai zsidók városszerte ismert vitatkozó kedve, méghozzá köznapi ügyben: Kluge Gréti akit később csak Fräulein néven emlegettek ideköltözése ürügyén. Az egyik tábor, a hangadóbb, … Tovább »

Riadót fújtak a cionizmus jelentkezésekor…

Helyszín: Budapest, dátum: 1945. június. Az „előjáték” március végi keletű. Jó két hónapja csupán, hogy kinyíltak a pesti gettó kapui, a hadműveletek még az ország területén folytak, amikor március 25-én napvilágot látott … Tovább »

A magyarországi zsidóság múltját, történelmünkben elfoglalt helyét a magyar társadalom nagy többsége alig, vagy sehogy sem ismeri. Pedig a múlt ismerete nélkül a jelent sem érthetjük meg.

A zsidók története Magyarországon az államalapítás koráig nyúlik vissza. A magyar királyság … Tovább »

„Babiloni folyóvizeinél…” (Tehilin, 137, 1) s miért éppen ott? Úgy tűnik, a Mikrá kutatói eddigi megállapításai mellett, figyelemre méltó a kérdés, miért éppen a folyó (vagy folyók) mellett ülnek siratva s gyászolva a babiloni fogságba elhurcoltak? Egyesek megpróbáltak valóságos … Tovább »

Elijahu Abram izraeli büntetőjogásszal beszélget Götz Eszter

Demjanyuk Rettegett Iván peréről pontatlan információk jelentek meg a magyar sajtóban. A perben dolgozó egyik izraeli büntetőjogász nem hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten. Az Európa-szerte újjáéledő szélsőjobboldali … Tovább »

Az utóbbi időben több európai országban, jobbára az idegengyűlölet következményeként, zsidóellenes atrocitásokra került sor.

Amint a sajtó, tévé, rádió tudtul adta, Rómában is hasonló jelenségeknek lehettünk szemtanúi. Az „afrikai negyedben”, vagyis Róma külvárosában, … Tovább »

A múlt években sorozatosan ért meglepetések után már blazírtan fogadjuk el: a szélsőjobboldal betörése a nyugat-európai életbe a kilencvenes évek egyik főbb jellegzetességgel. A választásokon kitörnek megszokott marginalitásukból, tartósan beilleszkednek az európai politikai mezőnybe. … Tovább »

Beindult az üzlet Magyarországgal. Sok minden történik, jók a perspektívák. Olyannyira, hogy az izraeli szakember megkönnyebbülten nyugtázza, hogy megszűnőben van Izrael kellemetlen kereskedelmi deficitje Magyarországgal.

1992-ben Izrael 24,8 millió dollár értékben szállított árut … Tovább »

Nem értek egyet Komoróczy Géza professzorral, ha az Új Élet 1992. december 15-i száma 3. oldalán közölt idézet szerint a Sipos András és Virág Teréz Röppentyű világ című tévéfilmjében ábrázolt véleményem szerint „marranus identitású” család magatartását a „zsidó … Tovább »

Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Álarcok mögött
Kállai R. Gábor: Az Én Az-zá válása
Jólesz László: Héber szavak átírásáról A kabala ürügyén
lesz-lász: Zsidó humor
Harangozó Márta: A kék Szerelem
Szegő György: Profán rózsaablak
Fabó Kinga: Hétköznapok
Nemes László: … Tovább »

Miből éltek a kánaaniták?

A zsidók valaha vándorló pásztorok voltak. Kösd össze a pontokat, és megtudod, miből éltek a kánaániták.

Meg tudod fejteni ezt a teve-rejtvényt?

Vízszintes: 1. A Matitjáhu vezette szabadságharcosokat nevezték így. 4. „Az élet fája” -a zsidó … Tovább »

(Fabó Kinga: A fül. Széphalom Könyvműhely, 1992. 38 oldal, 65 Ft.)

Fabó Kinga kaméleonmód váltogatja álarcait most megjelent második verskötetében. A fül „őszinte női rosszindulattal” szabadjára engedett ironikus szövegei azáltal szerethetők, hogy a fanyar hangvétel céltáblájául … Tovább »

Martin Buber: Én és Te. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Bíró Dániel. 177 oldal, 155 Ft.)

Martin Buber híres esszéje, az eredetileg 1923-ban megjelent Én és Te (Európa, 1991) manapság merőben idegennek tűnik fel, hisz’ mára kiveszett a filozófiai esszé, halódik az egzisztencializmus, … Tovább »

(Roland Goetschel: A kabala. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. Fordította: R. Szilágyi Éva. 140 oldal, 180 Ft.)

1.

Roland Goetschel: A kabala című könyvecskéjéről van szó: a „könyvecske” elnevezés mindenképpen illő erre a kiadványra, hiszen méretei 120×165 mm, 140 oldal, igencsak … Tovább »

Atomkori barlangrajzokat fest legújabb vásznaira Magén István, egy se eleje-se vége történet modern képregényfolyamát. Ha a műveket kifejtenénk a felnőttes komolyságé képkeretekből, és egymás mellé, fölé és alá tapasztanánk őket, ezernyi szemű ablaktáblát kapnánk. Ez az … Tovább »