“A 90-es évek közepe táján már tehetős ember voltam, s elkezdtem keresni,
hogy ebből mit és hogyan lehetne visszaadni. Ezidőtájt már úgy láttam,
hogy a cigánykérdés a legfájdalmasabb probléma. “

Karcagon a Zsidók 1848-ban kezdtek el letelepedni, Kunmadarason,
Kunhegyesen, Kisujjszáláson, Kunszentmártonban, Turkevén és Karcagon a
Hitközség 1855-ban alakult meg. 778 Karcagi zsidóból 446 haltak Mártír
halált.

A BZSH után
a május 15-i Mazsihisz tisztújítást is vélhetően választási
szabályszegés tarkította, ugyanis az összes, és nem az érvényes
szavazatok 50%-át kellett volna Feldmájer Péternek megszereznie a
Mazsihisz Választási Szabályzata V/20-as pontjának kézenfekvő olvasata
szerint ahhoz, hogy elnökké válasszák a választás első fordulójában.

„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.

A Mazsihisz tisztújításán az újra elnökké választott Feldmájer Péter
viszonylag simán vette az akadályt, de már önmagában az meglepetést
okozott, hogy ellenjelöltek is indultak vele szemben. Zoltai Gusztáv
ügyvezető igazgatónak viszont nem akadt kihívója.

Zsidó fiatalok egy csoportja kerekasztal beszélgetést szervez a
hitközségi választások kapcsán Síp utcai élő kapcsolással, helyszíni
szavazással, amin minden hallgató leadhatja voksát, az elnök és az
ügyvezető személyét illetően. Akik biztos ott lesznek: Vári György
(Magyar Narancs), Gadó János (Szombat), Radvánszki Gábor (Szim Salom
Progresszív Zsidó Hitközség), Polyák Ágoston (rabbijelölt), Heisler
András (ex-Mazsihisz elnök, ex BZSH-elnökjelölt), Vajda Károly (NYME)
 

Valódi tétek nélküli választáson, tökéletesen eseménytelen eseményen
vettek részt, akik végülték a BZSH választási közgyűlését. Bármelyik
társasház lakógyűlésén ezerszer izgalmasabb dolgok történnek, mint a Síp
utca 12. alatt elnök, ügyvezető, elöljáró és bizottsági tag-választás
idején

Mazsihisz legnagyobb tagszervezete, a Budapesti Zsidó Hitközség szerda
délutáni közgyűlésén négy évre újraválasztotta Zoltai Gusztávot az
ügyvezető igazgatói tisztségre. Mivel kihívójának, Heisler András volt
Mazsihisz-elnöknek az indulását korábban megakadályozták, a hivatalban
lévő ügyvezető igazgató ellenfél nélkül maradt, győzelme tehát nem volt
kétséges.

A Mazsihisz legnagyobb tagszervezete, a Budapesti Zsidó Hitközség szerda délutáni közgyűlésén négy évre újraválasztotta Zoltai Gusztávot az ügyvezető igazgatói tisztségre. Mivel kihívójának, Heisler András volt Mazsihisz-elnöknek az indulását korábban megakadályozták, a hivatalban lévő ügyvezető igazgató ellenfél nélkül maradt, győzelme tehát nem volt kétséges. A BZSH elnöki posztján sem történt változás: Streit Sándor legyőzte kihívóját, Kunos Pétert. Nemhogy forradalom nem tört ki, de még az előzetesen valószínűsített mormogásból sem lett semmi.

Azt, hogy Zoltaiék miért kisgazdásítják el a Mazsihiszt rendkívül szórakoztató módon, értem. Hogy a kormány miért teszi magát nevetségessé ezzel a különadós történettel, nem.
 

Miután kihívóját, Heisler Andrást nem engedték rajtvonalhoz, Zoltai Gusztáv ellenfél nélkül indul a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) vezetéséért a szervezet szerdai tisztújításán. A legnagyobb magyar hitközség képtelen a megújulásra.

2011. május 9.

forrás: comment.blog

Az ultraortodox haszid zsidók New York-i lapja, a Brooklynban szerkesztett Der Tzitung (más átírásban: Der Zeitung) című napilap addig kozmetikázta az Oszama-hadműveletet élőben követő Obama-kabinet elhíresült fehér házi fotóját, hogy Hillary … Tovább »

A falusi zsidók kiszántásával megürült hely betöltésének végzetes
történetéből, cigányok és zsidók eltérő szerepéből, s kitaszíttatásuk
eltérő okaiból eredő tanulságok levonását nem lehet megspórolni. A
magyar falu (vidék) pusztulásának ugyanis, amelynek szimptomáival most
szembesülünk, itt van az igazi gyökere – állítja Kőbányai János.

Venetianer Pál (1935)
a molekuláris biológia nemzetközi hírű
kutatója, az MTA tagja. 1994 és 1996 között az MTA Szegedi
Biológiai Központjának igazgatója.

Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli kulturális és etnikai identitás tapasztalata címmel rendeztek nemzetközi történészkonferenciát május 4-e és 6-a közötti a budapesti Balassi Bálint Intézetben.

Bemutatta az új müncheni zsinagóga építéséhez készített nagyszabású terveit Daniel Libeskind amerikai sztárépítész.
 

A Síp utca szemmel láthatóan nem képes arra, hogy lebonyolítsa a
választásokat. A Budapesti Zsidó Hitközség Központi Jelölőbizottságának
(KJB) azt az ülését, amelyen a delegáltak a többes jelölés „bűnébe
estek” és Heisler Andrást is nominálták BZSH ügyvezető igazgatónak, a
Jelölő Bizottság utólag érvénytelenítette.

Kisebbség és többség között – A magyar, zsidó, izraeli etnikai és
kulturális tapasztalatok az elmúlt században címmel nemzetközi
történészkonferenciát rendez a Balassi Intézet május 4. és 6. között; az
eseményhez kapcsolódva Ritter Doron fotóművész képeiből látható
kiállítás május 29-ig az épület aulájában.

A lengyelországi Auschwitzban emlékezett meg hétfőn a
nemzetközi Élet Menete Alapítvány a holokauszt áldozatairól, a szervezők
meghívására ezen részt vett Rogán Antal fideszes parlamenti képviselő, Budapest
V. kerületének polgármestere, aki 18-as magyar barakknál mások mellett beszédet
mondott.

Tábor Béla 1939- es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »