Anyám és a szülei egy kicsiny faluban éltek.

(Egyébként „fajmagyar” elmagyarosodott szlávként.)

Nagyon szegényen.

A Népszabadság birtokába került a Buda­pesti Zsidó Hitközség (BZSH) elhíresült átvilágításának a Zsidó Nyári Fesztiválra vonatkozó része, amely fel­tárja Zoltai Gusztáv egykori ügyvezető igazgató felelősségét a fesztivált működtető szervezettel kapcsolatos jogi és gazdasági … Tovább »

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Folyamatos munkánk életben tartani minden felnövekvő nemzedék éberségét és tisztességét, hogy a holokauszt soha többet ne történhessen meg – mondta L. Simon László kedden a Magyar Holokauszt 70 – veszteségek és felelősségek című kötet bemutatóján a Tom Lantos Intézetben.

Csütörtök reggel fél nyolckor egy félórás, rendhagyó reggeli ima keretén belül emlékeznek meg a meggyilkolt hittestvérekről a Frankel Leó utcai zsinagógában.

Gáza utcáin a jeruzsálemi zsinagógában elkövetett mészárlást ünneplik. 

Egyikük a zsinagóga takarítójaként dolgozott.

Két kelet-jeruzsálemi palesztin baltával, késsel és pisztollyal felfegyverkezve az imádkozókra támadt kedd reggel egy jeruzsálemi zsinagógában, négy embert megölt, mielőtt a rendőrség agyonlőtte őket.

A jeruzsálemi mentőszolgálat … Tovább »

Gyarmati Fanni hetven éven át őrizte Radnóti Miklós személyes tárgyait és könyveit, halála után azonban úgy tűnik, a teljes hagyatékot elárverezik.

Jennifer Teege 38 éves korában tudta meg, hogy nagyapja volt az a náci parancsnok, aki Spielberg Schindler listája című filmjének perverz alakját ihlette.

Az egykori kisvárdai zsinagógában koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekar

André Kertész volt idén a sztárja a világ egyik legjelentősebb fotóvásárának, a Paris Photónak: a magyar származású fotóművész aukcióra bocsátott munkái több mint 165 ezer euróért (50 millió forintért) találtak gazdára.

André Kertész (1894-1985) 99 fotóját … Tovább »

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

Leszúrtak egy 31 éves ortodox zsidó férfit a belgiumi Antwerpenben szombat reggel.

A férfi a zsinagógába igyekezett és a központi pályaudvar közelében egy vasúti híd alatt ment át, amikor hátulról egy éles tárggyal a nyakába szúrtak. Súlyosan, de nem életveszélyesen megsebesült. … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A gettó szó a középkorban zsidónegyedet jelentett, egy városrészt, amelyet a mindenkori hatalom jelölt ki a zsidók számára kényszerlakhelyül. A legutolsót, a római gettót a pápai állam felszámolása során a garibaldisták szüntették meg 1870-ben. A modern gettót a német nemzeti … Tovább »

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.