Összesen 14,163 találat (13901 - 13920) : G. G..
Kiss József, a népnemzeti költő
A zsidó gyerek, tollal a kezében születik mondta egyszer egy (nem zsidó) ismerősöm. Lehet benne valami. Ha költő, ha regény-, vagy drámaíró, ha újságíró, még ha ügyvéd, szónok, akkor is csak az a kérdés, milyen nyelven, melyik országban, illetve … Tovább »
GOMBAMÓD SOKASODTAK a sátortáborok 1990 nyarán az izraeli városok nagy terein és parkjaiban: azok költöztek a sátrakba, akik nem tudták tovább megfizetni a növekvő lakbéreket. Lakásbőség korábban sem volt, de a nagymérvű bevándorlás felhajtotta az árakat a lakáspiacon. Június … Tovább »
1990. október 27-én és 28-án nemzetközi rabbikonferencia tanácskozott Bázelben, mely nyilatkozatban fordult valamennyi zsidó közösséghez. A hánukká alkalmából közzétett deklarációt – némi késéssel – az alábbiakban ismertetjük.
A ZAKLATOTTSÁG, a gondok és az aggodalom e napjaiban … Tovább »
Nemrégiben a magyar sajtó beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy közel négy évtizedes szünet után ismét megkezdte működését Magyarországon a Joint, ismét megnyitották a szervezet budapesti irodáját. Az újabb nemzedék számára már nem olyan ismert ez a rövidítés és ez … Tovább »
Beszélgetés Karády Eszterrel magyarokról, franciákról
Karády Eszter (22 éves) nyílt, rokonszenves egyéniség. Édesapja az az 1956-ban Franciaországba emigrált Karády Viktor szociológus, aki az elsők egyikeként kezdte el a legújabb kori magyar zsidóság kutatását, akkor, amikor … Tovább »
Napjainkban a bűnüldözés erőit végső próbára teszi a bűnözés nagyarányú megnövekedése, továbbá az, hogy a legkülönbözőbb nációkhoz tartozó csempészek, üzérek, félkézkalmárok, pénzhamisítók és orgazdák nyitnak lerakatot és kirendeltséget az országban.
Ám egy … Tovább »
December 17-én a Honvédség Művelődési Háza színháztermében rendezte közgyűlését a Magyar-Izraeli Baráti Társaság, ahol Hidvégi György főtitkár számolt be az elmúlt két évben végzett sokrétű munkáról. A közgyűlés elfogadta az 1991/92. évi tervet, módosította alapszabályait … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »
Zsidó ünnepeink sorában oly ritka a gondtalan, önfeledt öröm ideje. A történelem, a kétezer éves száműzetés játszott közre abban, hogy a szomorúság és a gyász került túlsúlyba az emléknapok sorában.
A nép életerejét és belső hitét bizonyítja, hogy Izrael Állam … Tovább »
1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
„A cigánytranszportokra vonatkozólag közlöm, hogy 1939. november 20-án az első zsidótranszport elindul Bécsből. Ehhez a szerelvényhez kapcsolnak három vagy négy vagont cigányokkal. További vonatok is indulnak majd, Bécsből, Märisch-Ostrauból és Katowicéből. A legegyszerűbb módszer, … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
A HÁNYATOTT SORSÚ néhai esztergomi érsek, Mindszenty József bíboros életéről közölt cikksorozatot a Kurírban Stoffán György. Ebben idézte a főpap következő kijelentését:
„A Magyar Püspöki Kar a zsidók üldözése idején körlevelet adott ki a zsidóság üldözése ellen. … Tovább »
Lapunk 1990. évi 7. és 8. számában esszét közöltünk arról, antiszemita volt-e a 20. század első fele magyar szellemi és irodalmi életének sokat vitatott, nagy hatású személyisége, Szabó Dezső. A magyar zsidóság körében nem volt jó híre ennek az írónak, amire Szabó Dezső … Tovább »
NÉMI ELŐÍTÉLETTEL vágtam bele a hánukkái bál(ok)-ról szóló tudósítás előkészületeibe. Epés megjegyzéseket kívántam tenni két ünnepség – a hitközségi és a kulturális egyesület rendezvényének – azonos időpontra szervezéséről, de nem lett igazam.
Mindkét helyen: … Tovább »
TÁRSADALMI ESEMÉNNYÉ VÁLT, mégsem vesztett bensőséges zsidó ünnepi hangulatából az amerikai alapítványú Mszoret Avot, vagy közismert nevén a Wesselényi utcai iskola felavatása. Miniszterek, diplomaták, köztük az Egyesült Államok népszerű volt budapesti nagykövete, Mark Palmer, … Tovább »
5751 kiszlév 25-én (a polgári időszámítás szerint 1990. december 12-én) megalakult Budapesten a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége. Mind a megalakulás időpontja, mind annak helyszíne szimbolikus vonatkozásokra utal. Kiszlév hó 25. napján köszöntjük a hánukkát, a fény ünnepét. … Tovább »
Interjú Schweitzer József főrabbival
Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is … Tovább »
Tíz éve halt meg Anatol Lvovics Kaplan, a század szovjet festőművészetének kiemelkedő alakja. A világnak úgyszólván minden részében ismerik művészetét: kiállított Párizsban, Londonban, Torinóban, Milánóban, Jeruzsálemben, New Yorkban, Becsben, Lipcsében, ami a legnagyobbak … Tovább »