Összesen 404 találat (41 - 60) : Forrás: Élet és Irodalom.
Látott Ön már Életfát[1]? Hogy mi az? Ez mára sokaknak, kétségtelenül magyarázatra szorul. Az Életfa ( עץ חיים) itt, a Tóratekercs pergamenjét tartó két fából készült rudat jelöli. A Tórát így is szokták nevezni. A Tóra tanulás intézményei, gyakran vették és veszik … Tovább »
A könyv címében idézett kérdést az óvónő teszi fel ingerült hangon, újra és újra a gyermek Rubin Eszternek, aki nem hajlandó hozzányúlni a számára visszataszító óvodai koszthoz. Amilyen nyomasztó a gyerekkori élmény, olyan ínycsiklandó a könyvben felvonuló ételek sora – … Tovább »
A két fogalom szembenállása Szép Ernő Emberszag című regényében.
Anssi Halmesvirta finn történész lefordította Szép Ernő Emberszag című regényét. A kötethez írt előszavának első részét tegnap közöltük, alább a második részt olvashatják.
Ahhoz, hogy a Másság … Tovább »
A két fogalom szembenállása Szép Ernő Emberszag című regényében[1]
Anssi Halmesvirta finn történész lefordította Szép Ernő Emberszag című regényét. Anssi a hungarológia jeles alakja, a Jyväskylä-i Egyetem professzor emeritusa, aki igen elkötelezett a magyar kultúra ügye … Tovább »
Nyikolaj Patrusev orosz nemzetbiztonsági tanácsadó hivatalosan bocsánatot kért, amiért helyettese újpogány kultusznak minősítette a Chabad Lubavits mozgalmat. A zsidó közösség szóvivője értékelte a visszakozást, mondván, hogy orosz tábornokok ritkán kérnek bocsánatot az antiszemita … Tovább »
Joggal mondhatjuk Fried Ilona Egy város keresi önmagát című kötetéről szólva, hogy általa a tartalom megtalálta a hozzá illő formát. A Trieszt, 1860-1954 alcímű munka ugyanis mintha egyszerre akarna helytörténet, bédekker és irodalomtörténet lenni.
És ez így van rendjén. … Tovább »
Petri György rokonsága
A Perl család egy ága az 1860-as években választotta Szabadkát otthonául. Gyökeret eresztettek a bácskai talajon, beilleszkedtek a magyar-bunyevác város társadalmába, s alig pár évtized alatt gazdag kereskedőkké váltak. A történelem viharai, … Tovább »
További 25 százalék ugyanerről az állításról nem tudja eldönteni, hogy igaz vagy sem. A felmérés szerint a németek egyharmada rossz véleménnyel van Izraelről, és nem érzi úgy, hogy országuknak különleges felelőssége lenne a zsidókkal szemben.
Egy független német alapítvány … Tovább »
A daloknak is van sorsuk. Az Egyesült Államok nemzeti dalai közül több Magyarországon tábortűzi nótaként futott be. Lett az amerikai forradalom dalából, a Battle Hymn of the Republic-ból János bácsi a csatában, a Yankee Doodle-ból, Connecticut himnuszából a Jenki fiú lovagol, az Oh … Tovább »
Joel Schwartz izraeli kortárs rabbi Or láámim („Fény a nemzeteknek”) címen publikálta az ezredfordulón a noáchita törvényekről, a Noé által szimbolizált emberiségnek adott univerzális parancsokról szóló könyvét; az özönvíz után hét olyan parancsot adott Isten Noénak és … Tovább »
A most 85. évében járó Adolf Szolomonovics Sajevics rabbi, a Szovjetunióban megtűrt nagyon kevés hivatalos zsidó egyike volt. Kétórás, érdekes életútinterjújában inkább „csak a szépre emlékezik”, a szovjet rendszer árnyoldalairól nemigen szól, az is kimarad a beszélgetésből, … Tovább »
Az Ukrajna ellen indított háború (a cinikus putyini zsargonban „az ország nácitlanításáért indított különleges katonai akció”) harmadik hetében még mindig hihetetlennek tűnik, hogy a békés 21. század derekán, a békés Európában egy nagyhatalom fegyveresen rátámad szomszédjára, … Tovább »
Tomi Lapid és Ungvári Tamás bizarr találkozója a korai Kádár-rendszer Budapestjén (1964)
1964 júliusában a budapesti Újlipótvárosban, egy Pozsonyi úti lakásban egészen különleges találkozó és beszélgetés zajlott le több magyar zsidó részvételével. A résztvevők egyike … Tovább »
Uri Asaf reneszánsz ember. Többször is újjászületett, és több életet él.
Története Haifában kezdődött 1942-ben. Szülei később visszatértek Magyarországra, itt nevelkedett, majd a hatvanas évektől Jeruzsálemben élt. Egy szerelem, a szenvedélyes életvágy, vagy a személyes … Tovább »
A zsidóság a város legnagyobb etnikai-vallási csoportját és a gazdasági életben, a kultúrában, a társadalomban játszott szerepének köszönhetően a modernizáció húzó erejét jelentette. A közösség első tagjai még 1236-ban érkeztek Karinthiából, létszámuk a 18. századtól … Tovább »
Ez év október 19-20-án zajlott Elválasztva a társadalomtól elnevezésű konferencia, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány szervezett. Itt szólalt fel Pejin Attila muzeológus, a délvidéki zsidóság kutatója. A konferenciáról és a budapesti … Tovább »
A kortárs önéletrajz-kultúra képlékeny jelenségcsoport. Lépten-nyomon önéletrajzokba botlunk – ebből az állításból indul ki Gács Anna A vágy, hogy meghatódjunk c. könyvében, rátapintva napjaink aggasztó önéletrajzi boom-jára.
Az önéletrajz régi keretei leomlottak. … Tovább »
Isaac Asimov, a sci-fi irodalom nagymestere büszke volt zsidóságára, sosem tagadta, ugyanakkor semmilyen hagyományt nem tartott, sőt, ateista volt.
Az Apple TV+ a pandémia okozta szünetet követően bemutatta az Alapítványt (Foundation) – Asimov legsikeresebb regénysorozatának tévés … Tovább »
Az utóbbi években megjelent néhány regény kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan látja a kortárs magyar irodalom – nem pusztán a kortárs, hanem kifejezetten a mai – a zsidóságot, mint irodalmi témát.
Az alábbiakban öt regény valamiképpen közösnek látható terrénumán … Tovább »
Louis-Ferdinand Céline nemrég előbukkant 6000 oldalnyi kézirata rajongói és bírálói körében egyaránt vihart kavart. A hagyaték fölötti vita az egykor a nácikkal kollaboráló szerző utóéletének is fölfogható. A kéziratok rejtélyes történetét a Haaretz összegezte.
Az … Tovább »