A XX. század társadalmi traumáiról rendez konferenciát Történelem, személyes történelem és oktatás címmel a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért elnevezésű szervezet szombaton Budapesten, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a kirekesztés megszüntetéséhez és a toleranciára neveléshez.

Ki ne játszott volna el a gondolattal, milyen lenne, ha “volna kééét élete”, s ebben a két (három, sok) életben annyi nőt/fiút szeretne, ahányat tud. Nos, I. B. Singer regénye végig is viszi a gondolatsort, mi történik, ha a döntésekre képtelen főhős, a távolról sem hedonista Herman Broder egyszerre három követelőző feleséggel kénytelen elszámolni.

Február 15-én kezdődött az idén 24. alkalommal megrendezett Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár, amelyen több mint egy évtizedes szünet után ismét pavilonnal képviseltette magát Magyarország, a magyar könyvkiadás. 

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?

Sokan állítják, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikája által okozott sérelmek motiválják az iszlámista terrorizmust. Melvin E. Lee, az Egyesült Államok haditengerészetének tisztje, a 6. flotta egyik kapitánya azonban úgy véli a Middle East Quarterly hasábjain, hogy az ilyen vélekedések félreértik az „ellenséget és annak természetét”. 

Chanuka estéjén, villamosra várva a Nyugatinál, láttam, amint odaát, a Skála-Metró előtt, egy stilizált, kivilágított menóra tövében néhány kipás, részint pajeszos fiatalember táncolt és énekelt. Ők voltak a zsidók. 

E sorok írói mindenekelőtt magyarázattal tartoznak. Egy írásra kívánunk reflektálni, amely a Népszabadságban jelent meg, ám válaszunkat – az írott és íratlan sajtószokásokkal ellentétesen, mégis legjobb lelkiismeretünk szerint – az ÉS-ben tesszük közzé. 

A politikai közbeszéd szintjén a szélsőjobboldaliság jelenségét folytonos címkézési verseny veszi körül. Ennek nyomán egyes politikai irányzatokat vagy konkrét személyeket, szervezeteket és pártokat szokás különféle ideológiai jelzőkkel ellátni. A jobboldalon – és magán a szélsőjobboldalon – belül például egyre inkább nemzeti radikalizmusról beszélnek, amelyet a magyar eszmetörténetből ismert polgári radikalizmus és a népies eszmeáramlat valamiféle sajátosan kevert örökségeként igyekszik lefesteni. 

Az alábbi dokumentum az 1941-es Kamenyec-Podolski deportálások és tömeggyilkosságok ügyében tavaly lezárult rendőrségi vizsgálat végterméke. 

Radó Sándor, a nemzetközi hírű földrajztudós és legendás hírszerző sorstörténete még mindig tartogat meglepetéseket – állítja a férfi nevelt fia, Trom András, aki a Dóra jelenti teljes, cenzúrázatlan emlékiratkötetét 2006-ban jelentette meg, és azóta saját kutatásokba kezdett.
 

Nemrég jelent meg tanulmánykötete Az idő nélküli hely címmel, amelyben az antiszemitizmus és az idegengyűlölet eredetét is kutatja. A vallásfilozófus szerint a baloldalnak nincs hatásos ellenszere a jobboldal fundamentalizmusára. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Forrás: Gondolatok blog Zsolt Béla (Komárom 1895 január 8. – Budapest 1949 február 6): író, polgári radikális újságíró. (Eredeti neve: Steiner)A Nyugat második nemzedékének tagjaként indult, hatott rá Charles Baudelaire, lelkesedett Ady Endre költészetéért, mesterének tekintette … Tovább »

76 éves korában január 27-én otthonában meghalt John Updike – jelentette be a szerző kiadója, Alfred A. Knopf. A Pulitzer-díjas amerikai író tüdőrákban szenvedett.
 

„Mi persze nyugatiak vagyunk (…). Történelmünk tele van, egészen napjaikig, tömeggyilkosságok sorozatával, de az ölésről lesütött szemmel és ájtatos, megrovó hangon beszélünk; nem tehetünk másként, ez a szerepünk.” (Márai Sándor, 1942)

“Honnan jött ez az ember, Barack Obama?” – teszi fel a kérdést José Saramago, a 86 éves Nobel-díjas író blogjában. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész világot.
 

Szinte a kirobbanása pillanatában lezárhatta volna a közel-keleti konfliktust egy arabok és cionisták közt 90 éve megkötött egyezség, ami azonban nagyhatalmi játszmák miatt hamar érvényét vesztette.
 

Zsúfolásig megtelt szombaton a párizsi Odéon Színház nézőtere arra a közönségtalálkozóra, amelyen Kertész Imre magyar és Boris Pahor szlovén író arról beszélt, hogyan lett irodalmi munkásságuk központi kérdése a haláltáborokban megélt “történelmi tapasztalat”.

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. 

A magyar média a szokott formáját hozza, amikor kitör a fegyveres konfliktus a Közel-Keleten. Sajtónk egy része a rendszerváltás előttről ismerős “anticionista ENSZ-mantrát” hajtogatja (sokoldalú béketárgyalásokat követő igazságos rendezést, minden érdekelt fél bevonásával, nemzetközi garanciákra alapuló békeszerződést, önálló palesztin államot).

A Medián egy tavalyelőtti – és egy politikai kutatásnál mennyivel érdekesebb – felmérése szerint a magyar lakosság csaknem egyötödének van valamiféle matrica a gépjárművén.