Összesen 2,086 találat (1901 - 1920) : Erős Ferenc.
MINSZK: NYOLCVANEZREN FEHÉROROSZORSZÁGBAN A Keren Hajeszod európai igazgatói az idén Fehéroroszország fővárosában tartották szokásos évi konferenciájukat, hogy megismerjék Belorusszia zsidóságának életét, és tájékozódjanak az odaküldött segélyek felhasználásáról. Ebből … Tovább »
Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyomán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztudottan kedvenc mesterem … Tovább »
JÖN A „BÜNTETÉS”? Az ortodox vallásos pártok sosem látott sikere az izraeli választásokon igen mérsékelt örömmel töltötte el a döntő többségében konzervatív és reform irányzatokhoz tartozó amerikai zsidóságot. Az ortodoxiával szemben táplált fenntartásaik nem új … Tovább »
A Dohány utca zsinagóga felavatásán
Lösonó tajvó tikoszévu! Újév napját már a megújult templomban köszönthetjük. Elkészült végre a házunk! Európa legnagyobb zsinagógája. Budapest egyik látványossága, a magyar zsidóság szimbóluma. Ha még nincs is minden ízében … Tovább »
(I.rész)
Két éve, hogy a Szombat új-avantgárdot kutató szándéka ráirányította figyelmemet a címben körülírt kérdésre. Éppen akkor Bécs-Budapest-Prága háromszögében konferenciát szerveztek a századforduló modem művészetének és városfejlesztésének témájában, … Tovább »
Egy előadásról szóló beszámoló elé nem szokás megjegyzést írni. Ezt megtenni mégis szükségesnek vélte a tudósító, miután ismét arról hallott, hogy elsősorban a Szentszék milyen erőfeszítéseket tesz a zsidóságot sértő dogmák megváltoztatására .
Évszázadokon át a zsidógyűlölet … Tovább »
Az American Jewish Committe, az Egyesült Államok egyik legnagyobb zsidó szervezete, május 7-e és 14-e között tartotta megalakulása 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi találkozóját és kétnapos nemzetközi vezetői konferenciáját Washingtonban, melyre folyóiratunk főszerkesztője … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a … Tovább »
Tatár Györgynek a „Szombat” legutóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség attitűdjét a fundamentalista vallásossággal szemben.
Tatár … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről
Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvözölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető elnöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »
Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban
„Amikor világos lett, elkezdtük fürkészni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pontok gyanánt. Vegyes érzelmekkel közeledtünk atyáink földjéhez.” – A fényképen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »
Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mondandójának érvénye vagy érvénytelensége, hanem a pontatlansága okán csípnek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata
Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző típusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsidó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »