„Remélem, lesznek majd köztetek Nobel-díjasok”

Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől kísérve avatták fel.

ELŐZMÉNYEK: Éveken át tartó előkészületek után, a Ronald S. Lauder Alapít­vány szponzorálásával 1990-ben kezdődött meg az oktatás a város három, egymástól távoli, addig más funkciót szolgáló épületében. Az iskolaalapítás célja az volt, hogy a magyarországi zsidó ifjúságnak alkalmat teremtsen az ősei hagyományával való azonosulásra – mi­közben olyan új szellemű oktatásban ré­szesül, amely megfelel a hazai követel­ményeknek, és alkalmazza a modem külföldi pedagógiai elveket. Az iskolában júniusban kerül először sor érettségire.

AZ ISKOLA SZERKEZETE ÉS NEVE­LÉSI PROGRAMJA: Az oktatás 15 éves. A struktúra a gyermekek pszichológiai fejlődését és a zsidó hagyományt egy­aránt követi. Így a hároméves óvoda befejezésével hat-hat éves elemi, illet­ve gimnáziumi program következik. Az elemi tagozat első három éve a gyere­kek tanulási motivációjának megterem­tését, képességeik feltárását szolgálja. Ennek érdekében a harmadik év végéig az osztályonkénti két tanító mellett spe­ciális pedagógus foglalkozik a gyere­kekkel. Feladata mind a lemaradók, mind a kiemelkedők vagy egyszerűen csak a „mást” igénylők egyéni vagy kis­csoportos nevelése. A következő há­rom év a középiskolára való felkészü­lés időszaka, megalapozva a kibonta­kozó érdeklődést és tehetséget.

A középiskola hat évének tagozódá­sában szintén két szakasz különül el. Az első felében a diákok alapműveltsé­get szereznek, több tárgyat kis csoport­ban tanulnak. Az utolsó két-három év a specializáció időszaka, egyre inkább előtérbe kerülnek a fakultációs tárgyak, az érdeklődés, pályaválasztás szerinti differenciálódás. A tanórákat tudomá­nyos, művészeti foglalkozások, sport egészítik ki. Erre az időszakra esik a szakképzés: a számítógép-kezelés ok­tatása már folyik, tervezik a környezet­védelmi, majd a középfokú szociális dolgozói vizsgát.

A nagy óraszámban tanított angol és héber mellett felvehető az olasz, a fran­cia és a német nyelv.

AZ ÉPÜLETEK: 24 tan- és szaktanterem (természettudományi, számítástechnikai, művészeti, laboratórium) mellett tornacsarnok, zsinagóga, aula, 12 ezer kötetes könyvtár és olvasó ta­lálható.

A fővárostól Székely Gábor közre­működésével 99 évre ingyen bérbe ka­pott telken álló iskola felépítéséhez R. S. Lauder ötmillió dollárral járult hoz­zá. Jelentős támogatást adtak a szülők. Például egy-egy helyiség ajtaján a mezüze elhelyezésének „jogáért” árveré­sen 25 000 –

300 000 forintot licitáltak. Az iskola befogadóképessége ezerfős, s mivel jelenleg csak hatszázan tanul­nak benne, a jövőben kevesebb jelent­kezőt kell elutasítani.

Az alábbiakban az ünnepélyes meg­nyitón elhangzott beszédekből idézünk: Raj Tamás főrabbi, az iskolavezető­ség tagja megáldotta az ünneplő gyüle­kezetei: Áldjon meg az Örökkévaló, őrizzen meg, sugározza feléd fényes ra­gyogását… Adj nekünk békét!

Dr. Szeszler Anna főigazgató: Az iskola biztosítja az egyetemes, ezen be­lül hangsúlyozottan a magyar és a zsidó kulturális értékek minél magasabb színvonalú elsajátítását azoknak a gyerekeknek, akik – bármely nemzet vagy felekezet tagjaként – óhajtják és vállal­ják e kultúrák megismerését… Az isko­la arra törekszik, hogy diákjait olyan fel­nőttekké nevelje, akik felelős polgár­ként képesek megfelelni a társadalom mai kihívásainak.

Ronald S. Lauder. az iskola meg­alapítója, létrehozója és fenntartója:

Úgy vélem, hogy mindnyájan részesei vagyunk a láncnak, amely visszanyúlik történelmünk múltjába – és amelynek tovább kell nyúlnia a jövőbe is. Ahhoz, hogy élő valóságként fenntartsuk zsidó hitünket, erősítenünk kell ezt a láncot – amint szüléink is tették előttünk… A Lauder Javne Közösségi Iskola kulcs ahhoz, hogy új életerő töltse el a ma­gyarországi zsidó közösséget…

Göncz Árpád, a Magyar Köztársa­ság elnöke: A jelen és jövő képviselői vagyunk itt együtt, de gondoljunk vissza a múltra is, mert tudnunk kell, hogy az élet erősebb, mint a halál; a jó szándék erősebb, mint a gyilkolás. Mert tud­nunk kell: a másság tisztelete türelmet, egymás tisztelete pedig szeretetet felté­telez, és remélem, hogy ez fogja az is­kolát meghatározni. Ma a jövőt ünne­peljük. És remélem, lesznek majd köztetek Nobel-díjasok, s bár azt én már nem érem meg, gondoljatok majd rám is akkor…

Donald M. Blinken, az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövete: Az is­kola fontos tényező a magyarországi zsidóság tevékenységének megújulásá­ban… Az USA szorgalmazza Magyaror­szág mielőbbi EU- és NATO-tagságát, ez azonban csak akkor lehetséges, ha a magyarországi zsidó közösség a társa­dalomban egykor betöltött kulturális, gazdasági, politikai szerepét vissza tud­ja nyerni, illetve ha Magyarország ismét a tudományos világ vezető országai kö­zé fog tartozni. Ebben az iskolában ez a két cél összekapcsolódik.

Libby Pataki, New York állam ma­gyar származású kormányzójának felesége: Benjamin Franklin így fogal­mazott: Hitem, hogy az Egyistenben hi­szek. Franklin, mint Lauder, hitt továb­bá a jó cselekedetek erejében, a tanu­lásban… A legfőbb, amit tehetünk, hogy gyermekeinket jól neveljük. Ezért kell támogatni az ilyen iskolateremtő és ehhez hasonló kezdeményezéseket…