Adalék a magyar zsidó művelődéstörténethez

Házasságlevelek után menyasszonyi ruhák.

Egy izraeli telepes vezető portréja

Amerikai zsidó vezetők és Martonyi János levélváltása

„A Nagy-Magyarország Trianon-élménye semennyivel nem volt kevésbé traumatikus egy zsidó, mint egy nem zsidó családban”.

Konferencia és fórum

Róth Éva félárvaként, 12 évesen, 1947-ben került a leányárvaházba. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg.
Számos irodalmi műből is ismerhetjük a XIX-XX. századi nevelőotthonok, árvaházak rideg, tekintélyelvű világát, melynek legkiszolgáltatottabb áldozatai az árvaházi gyermekek, … Tovább »

Szabó Károly, a “bőrkabátos ember”

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

Példátlan eset történt a Scheiber Sándor-díj odaítélésekor. Eleve több hetet késett a díjátadó ünnepség, a kuratórium által előterjesztett listáról pedig a minisztériumban kihúzták Iványi Gábor lelkész nevét.

Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

 
Helyszín: Magyar Zsidó Múzeum, Budapest VII. ker., Dohány u. 2.

Időpont: 2011. január 26. csütörtök, 17:00 óra

 
Jane Haining a „budapesti skót misszió mártírja” emléke előtt tiszteletét rója le a Magyar Zsidó Múzeumban (Budapest VII. ker. Dohány u. 2.), a Magyar … Tovább »

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

Szépirodalmi sorozatot indított a Partvonal Kiadó, amely Hans Keilson és
Somerset Maugham regényeinek idei megjelentetése után jövőre Alberto
Moravia és Alessandro Baricco műveivel jelentkezik.

Tarlós István főpolgármester arra kéri Dörner Györgyöt, az Új Színház
általa kijelölt új igazgatóját, hogy ne alkalmazza Csurka Istvánt a
színházban, mert “lapjában az európai politikai kultúrával” megy szembe.
Tarlósnál a Magyar Fórumban megjelent Csurka-cikkel telt be a pohár,
Csurkát a főpolgármester kérésére Dörner György kell, hogy kirúgja. 

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

„Szégyen a magyar keresztények szüleinek, nagyszüleinek, hogy annyi
embert hagytak elhurcolni. De nem tudom, mit tettek volna az én
nagyszüleim, vagy szüleim, ha keresztény honfitársaik nagyszüleit,
szüleit, hurcolták volna el. Nem tudom.