2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

A beregszászi magyar főiskola konferenciát szervezett a kárpátaljai deportálások hetvenedik évfordulójára, melynek vendége voltam.

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.

Ma száz éve született Scheiber Sándor, a Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. 

Gólem színházi fesztivál a  Jurányi inkubátorházban

Szerelem és testi szerelem a zsidó forrásokban – Balázs Gábor
A nők egyenjogúsításának kérdésében a zsidó hagyomány nem számít különösebben progresszívnek. A klasszikus források között könnyű olyanokat találni, amelyeket napjaink olvasója teljes joggal érezhet dehonesztálónak. … Tovább »

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílik csütörtökön délelőtt az Örkény István emlékév: az író-drámaíró századik születésnapjáról az ország több kulturális intézményében megemlékeznek. Örkény István születésének 100. évfordulóján, ma este fél hatkor Esterházy Péter író és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitja meg a Mi mennyi? – Örkény István százéves című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

Az 1942-es újvidéki vérengzésben
betöltött szerepe miatt háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor nagyon
szerette a csendőrséget. Nem emlékszik, hogy csoportos kivégzésre
küldött volna 30 embert, arra viszont igen, hogy megmentett egy ötfős
családot. Az első tárgyalás bővelkedett abszurd fordulatokban. Két hét
múlva ítélet várható.

A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak…

Az MSZP vasárnap felszólította a Fideszt, hogy hívja vissza képviselőjét, Ékes Ilonát a parlament emberi jogi bizottságából. “A minap Ékes Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselője a homoszexuálisok felvonulásával kapcsolatban olyan kijelentésekre ragadtatta magát, ami alapján megkérdőjelezhető, hogy a továbbiakban részt vehet-e az emberi jogi bizottság munkájában” – mondta Török Zsolt szocialista képviselő.
 

Rámcsörgött!  Latyak-havas, január végi küszködés a kimúlni készülő téllel, a harmadik, de már múló félben lévőnek hitt tüdőgyulladással, mozgásnehezítő téli göncökkel és egy hatalmas műanyagkosár szörnnyel. Ez utóbbit a boltban, ahol az unokám közelgő születésnapjára katicabogárforma hátizsákra vadásztam, kötelező cipelni

Voltak-e boszorkányok a 16-18. század európai történetének időszakában, avagy csak boszorkánynak mondott (kiváltképp) asszonyok voltak, akiket nem ritkán megköveztek, megégettek? Az első pillanatban frivolnak tűnő megközelítés valójában rávilágít általában vett álláspontunk … Tovább »