Összesen 78 találat (61 - 78) : Egyed Ilona.
Leonyid Hoffmannal Egyed Ilona beszélget – A Divertimento ebraico zeneszerzőjeként miféle identifikációs jegyekkel jelöli ki saját helyét a világban? – Június 22-én születtem. Emlékezetes a nap, Hitler Szovjetunió elleni inváziójának napja. Születési … Tovább »
Egyike azoknak a ritka televíziós személyiségeknek, akire többéves kihagyás után is kíváncsiak a nézők, mert valami olyat tud, ami a mai világban ritkaság: a leginkább megosztó témákat is megértő, minden szempontot figyelembe vevő alapossággal taglalja. Az idén hatvanéves riporterrel új műsoráról, és ennek kapcsán a miénktől eltérő nézetek elfogadásáról, megértéséről beszélgettünk.
Forrás: Amerikai Népszava 2008. június 14. Dr. Kende György izraeli olvasónk nyílt levélben fordult Karsai László professzorhoz “Rehabilitáljuk-e Szálasit?” Címmel. A nyílt levélre Karsai László válaszolt. A levélváltást az alábbiakban olvashatják. Rehabilitáljuk Szálasit? Nyílt … Tovább »
A holokauszt magyarországi történetéről nyílt szerdán vagonkiállítás a szegedi vasúti pályaudvaron – közölte a tárlat tervezője. Novák Ilona elmondta: a Szegeden április 22-éig megtekinthető tárlaton a Magyar Nemzeti Múzeum archívumából 25 korabeli fotó, valamint a Közlekedési Múzeum és a Hadtörténeti Intézet anyaga látható.
Forrás: Népszabadság György Péter / 2007. november 3. 1. Az eredeti helyszín 2006. június 21-én a kiváló, Szlovákiában élő konceptuális művész, Németh Ilona szülővárosában megrendezte az “Elfogadná-e” című public art eseményt. Ennek az angol kifejezésnek a magyar fordítása … Tovább »
Peremiczky Szilvia / 2007. október Kodály Emma életműve „önmagáért beszél”, a szeptember 2-án a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában megrendezett koncert minden tanulmánynál és elemzésnél szebben igazolta ezeket a szavakat. Kodály Zoltán és Kodály Emma művei hangzottak fel … Tovább »
2007. szeptember 22. Fúj a szél, talán jobb, ha begombolom a kabátomat. Ki gondolná rólam így első ránézésre, hogy az 5768. évben szedem a lábaimat a Wesselényi utcában? A zsidó naptár ugyanis ezt mutatja. Már szerdán, szeptember 12-én öregebb lett egy évvel a világ. A hagyomány … Tovább »
HOLOKAUSZT MÚZEUM
A tragikomédia sokadik felvonása
2004 áprilisában ünnepélyesen megnyílt a Holokauszt Múzeum1, ám a hosszadalmas hercehurcák miatt nem a tervezett, nagyszabású, állandó kiállítással, hanem egy ideiglenes – noha a körülményekhez képest színvonalas – installációval. … Tovább »
A kis vörös veréb
Búcsú Kabos Lászlótól
Elment egy nagy komikus, ahogy mondani szokták: egy utolsó mohikán. Most már kimondhatom a keserves igazságot: pályája végleges befejeztével, egy, a Szombatnak készített interjú alkalmával ismerhettem meg őt. Szűkén mérte a szavait, … Tovább »
Noé szövetsége
Kortárs tárlat a Zsidó Múzeumban
A cím Mózes első könyvére utal, amikor az úr az özönvíz után szövetséget köt Noéval és leszármazottaival arról, hogy többé nem ismétlődik meg ez a katasztrófa, ennek jelképeként pedig megjelenik az égen időnként … Tovább »
A pesti gettó, 1944. II. rész című összeállítás tévesen állítja, hogy Löw Immánuel „Löw Lipótnak volt az unokája…” A „Die Flora der Juden” szerzője Löw Lipót egyik fia volt.
Kellner János
Szeged, Hét vezér u. 45.
*
Azt olvastam a Pesti gettóról szóló írásban, … Tovább »
A Szombat első számában 1989 novemberében A szellem gazdag arcképcsarnoka címmel írtam Feuerstein Emil Izraelben magyarul közreadott három könyvéről. A kötetekből címük Egy marék virág az olvasók 210 híres magyar zsidó életművéről alkothattak képet. A negyedik kötet Magyarországon … Tovább »
Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé
Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »
Egy olimpikon élete
Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egykori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fivérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »
Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
Kisgimnazista koromban kezdtem ismerkedni az operaműfajjal. Csak néhány ifjúsági előadást láttam még a Magyar Királyi Operaházban, amikor 1943-ban – sajnálatos módon az akkoriban még nem annyira törpe, de fokozottabban üldözött kisebbséghez tartozván – szükségszerűen el kellett … Tovább »
LEGSZÉLSŐSÉGESEBB érzések és indulatok töltik be a zsidót és nem zsidót, valahányszor szóba kerül a két vallás – a zsidóság és kereszténység, ill. ezen belül az Újszövetség és antiszemitizmus – kapcsolatának kérdése. Itt rendszerint felforrnak az érzelmek és … Tovább »