Októberi számunkból
Szerelem és testi szerelem a zsidó forrásokban – Balázs Gábor
A nők egyenjogúsításának kérdésében a zsidó hagyomány nem számít különösebben progresszívnek. A klasszikus források között könnyű olyanokat találni, amelyeket napjaink olvasója teljes joggal érezhet dehonesztálónak. A házasságon belüli nemi erőszak azonban arra példa, amikor a zsidó jog álláspontja majdnem 2000 évvel előzte meg a nyugati kultúra jogrendszereit. A XX. század második feléig a legtöbb államban az volt az alapfeltevés, hogy a feleségnek nincs joga visszautasítani a férjének a nemi kapcsolat létesítésére vonatkozó igényeit, a Talmud azonban ezzel ellentétes álláspontot képvisel, sőt azt is leszögezi, hogy a férfi, aki előbb feleségének okoz örömöt, ezért jutalmat remélhet.
Románctúra Ukrajnában – Arnon Grunberg
Pontban 6 órakor érkeztem az Odessza Szálló negyedik emeleti különtermébe. Néhányan már beszélgetésbe elegyedtek az hölgyekkel. Mások felsorakoztak, mint a vágtára kész versenylovak. John Adams, szintén öltönyben és nyakkendőben, elkiáltotta magát:
– Fiúk, készen álltok?
Olyanok voltunk, mint a kosárcsapat, mely mindjárt szétveri a meccset.
– Ne feledjétek, nem szabad egyik lánynál sem leragadni. Ismerkedjetek meg minél többel. Különben sosem találjátok meg az igazit – tette még hozzá John.
Maimonidesz szexuális tanácsai – Forrai Judit
A könyv címe egyszerű és világos, ha magyarra fordítjuk: A szexus. Az értekezés a szeretkezés fiziológiai elősegítéséről szól, amelyben merevedési és potenciálproblémákra keresi a megoldást. Korszerű azon nézete, mely szerint a szexus nem az ördögtől való, nem bűn, sőt olyan ünnepi együttlét, amelyre készülni kell. Megemlíti pár mondatban a nők jogát a szexuális élethez, s egyben a férfi kötelességét, hogy feleségének örömet szerezzen szexuális együttlétük alatt, de mindez természetesen csak házasságon belül lehetséges.
Woody Allen szerelmekről, zsidóságról, Izraelről – Szentgyörgyi Rita
„Egy bizonyos nőtípus kedvel engem. Az a típus, aki legalább egyszer már felvágta az ereit. A nőkre gyakorolt hatásom egyenesen arányos azzal, ahányszor már öngyilkosok akartak lenni.” A zsidó identitásához ellentmondásosan viszonyuló rendező egy interjúban elmondta, hogy noha vallásos légkörben nőtt fel, nem tartja magát a szokásokhoz. Szombatonként nem gyújt gyertyát, és nem hisz a szervezett vallásokban. „A legtöbben kihasználják az embereket, és nincs közük Istenhez. Manapság akkor merül fel a származásom, amikor támadnak a zsidóságom miatt. Támogatom Izraelt és ellenzem a támadásokat, amelyek ezt a csodálatos országot érik.”
Casanova zsidó szerelmei – Kovács Ilona
Casanova a zsidóságról alkotott vélekedések tekintetében valószínűleg jól képviseli az uralkodó nézeteket, de sehol nem találni nyomát nála antiszemita érzelmeknek. Mivel a nőkkel való viszonyain keresztül élt meg legintenzívebben minden problémát, érdemes a zsidó lányokkal folytatott kalandjait részletesebben áttekinteni.
„Széderkor kivirágzott a szederfa” – Nádas Péter 70. születésnapjára – Szántó T. Gábor
Az a szociokulturális miliő, melyet Nádas Péter műveiben főhőseinek háttereként ábrázol – fejtegette évtizede szociológus barátom –, a polgári háttérből a kommunista mozgalom hívévé vált értelmiségi világ, noha nem utal erre semmi egyéb, nem lehet más, csak zsidó. Újraolvasva e műveket, egyet kellett értsek az állítással. A keresztény középosztályból, a konzervatív polgárság világából nem, vagy csak kivételesen vezetett út a kommunista mozgalomba.
„Telt tollal írta szépségedet Isten” – A szefárd szerelmi líra – Peremiczky Szilvia
Mose ibn Ezra (1055 k.–1138 után) Izrael költészete című arabul írt, de héber címén ismertté vált munkája kiváló forrás annak bizonyítására, hogy a zsidó kulturális elitet már a 12. században foglalkoztatta a kérdés, hogy miért éppen Spanyolország területén született újjá a zsidó líra. Egyszerre szűkítve és tágítva a kérdést, azt is kérdezhetnénk: miért éppen itt és ekkor születik meg, születik újjá az erotikus-szerelmi líra?
***
Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
, Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.), Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.
Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk ide kattintva érhető el
2012. október / XXIV. évfolyam 8. szám