“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

A Herczeg család története[1]

Csak örülhetünk annak, hogy a Szombat internetes hasábjain fellángolt a vita a neológia mibenlétéről.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Három zsidó szervezet: az EMIH, a Mazsike és a Cionista Szövetség levélben kérte a Magyar Országgyűlés képviselőit, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét és minisztereit, valamint az államfőt, hogy vállaljanak szolidaritást Izrael államával, és az ENSZ Közgyűlésben Magyarország utasítsa el a tárgyalásos megegyezés nélküli Palesztin állam megalakítását célzó egyoldalú javaslatot. Mint fogalmaznak: „Izrael és mi magunk is támogatjuk a két állami megoldást, de ennek békeszerződés keretében kell létrejönnie”.

„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”
Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál

1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún. „cionista orvosper”. A szovjet vezetőkről gondoskodó zsidó orvosokat azzal vádolták, hogy az ame­rikai hírszolgálat … Tovább »

Yosef Hayim Yerushalmi
A negyedik megaláztatás*

„Aber wir vergessen zu leicht, dass wir kein Recht haben, die Neurose dort in Der Vordergrund zu stellen, wo es Sich um eine bedeutende Leistung Handel.” „De túl gyorsan megfeledkezünk arról, hogy nincs jogunk a neurózist a közép­pontba … Tovább »

1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iró­niával – a következőt írta Marie Bona­parténak, barátjának és tanítványának:

„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidó­ság … Tovább »

Esztertáska

Az első WlZO-bálon jártak az Esztertáska kiküldött tudósítói, és azon mele­gében beszámolunk olvasóinknak, hogy az adománygyűjtő társasági meg­mozduláson ki. mit és miért… Nőnapi kerekasztal-beszélgetésünk főbb gondolatait is felidézzük, reméljük, a résztvevőknek … Tovább »

Gretchen Schafft
A kollektív tagadás és a háború emlékezete
Bevezetés

A pszichológia és pszichoanalízis alapvető fogalma a tagadás (Sigmund Freud, 1930).1 Minden egyén tagad va­lami olyan valóságos tényt, ami kínos, traumát okoz a számára, vagy valami­lyen más kellemetlen … Tovább »

Novák Attila
A befejezetlen előtörténetAz Agudat Jiszrael Magyarországon (1918-1940)

Az Agudat Jiszrael a cionizmusra született ortodox zsidó reakcióként keletkezett, nem akarván elfogadni, hogy a zsidó vallás­ban kiemelt fontosságú Erec Jiszrael telje­sen a modem, nacionalista zsidók … Tovább »

Prés alatt
Berlini jelentés ’76
Sorozatunk alábbi darabjában dr. Seifert Gézáné, a MIOK korabeli fő­titkára 1976. november 15-én kelte­zett jelentését olvashatják, amelyet az Európai Zsidó Közösségek ta­nácskozásán részt vett magyaror­szági delegáció tagjaként írt … Tovább »

Új felvetések egy régi témáról Román nacionalisták és a Holocaust

(Randolph L. Braham: Román nacionalis­ták és a holocaust. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 1998. 248 oldal, 1650 Ft)

A nemrégiben nagy port felvert auschwitzi magyar kiállítás (lásd: Szombat, 1999. október, … Tovább »

Novák Attila
Színeváltozások(Portrévázlat Szilágyi Ernőről)
Sok olyan ember élt közöttünk, akinek életművét főként az emlékezet őrzi. Ez az emlékezet most egy olyan ember alakját tálja elénk, akiben egyedi és megismételhetetlen módon voltak jelen a század nagy és összeegyeztethetetlen­nek … Tovább »

Örülnöm kellene, hiszen végre komoly és fontos problé­mákról alakult ki vita, olya­nokról, amelyeknek életsza­ga van. Ami örömömnek némileg gátat szab, az az a fajta rekapituláció, amely­ben a szerző részesíti Írásomat.

Ungvári cikkének több hibája is van. Az egyik az, … Tovább »

A Szombat hasábjain különös vi­ta bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problé­máit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szer­zője, … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) képviselőtestületi ülése 1995. december 14-én

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató üdvözölte a megjelenteket, megállapí­totta, hogy a közgyűlés szavazóképes (a 80 küldöttből 47 volt jelen), némi nehezteléssel a hangjában észrevéte­lezte, … Tovább »

Zsidó Híradó 1895. február 14.

Az orthodox zsidók a kultuszminiszternél

Az orthodox zsidók országos képviselősége f. év február 12-ikén tisztelgett dr. Wlassics kultuszminiszternél… A küldöttség szónoka dr. Friedlander Sámuel a következő beszé­det intézte a kultuszminiszterhez:

… Tovább »