A pszichoanalízis alapötlete, az elfojtott, elutasított lelki tartalom vizsgálata tehát a maga természetes módján találta meg helyét az elutasítottság ellen folyamatosan küzdő, azt mégis újra és újra átélni kényszerülő közegben. Asszociatív ugrás, mégsem teljesen alaptalan: Szent Ágoston óta a zsidóság a keresztény kultúra számára valami tudattalan…

Szakmai pályájára tekintve eddig három fontos kristályosodási pontot láthatunk. Időrendi sorrendben visszafelé: a kapcsolatanalízis megalkotása, a Ferenczi Egyesület életre hívása és a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály megalapítása. Mivel a kapcsolatanalízis a legújabb fejlemény, ezért kezdjük ezzel a beszélgetést!

A pszichoanalízis létrejöttét az 1900-as évhez, Sigmund Freud (1856-1939) Álomfejtés című munkájának megjelenéséhez köthetjük. Az eredetileg hipnózissal gyógyító neurológus Freud azt vette észre, hogyha hagyja betegeit hipnózisban szabadon beszélni, akkor olyan fantáziákról számolnak be, melyek közvetlenül okai lehetnek azoknak a „megfoghatatlan” bajoknak – fizikai háttérrel nem magyarázható tüneteknek –, melyekben betegei szenvednek.

Uri Asaf januári, Tátra utcai kiállításán[1] egy ízig-vérig festőt, és ízig-vérig zsidó festőt ismerhettünk meg. Nála a zsidóság nem csupán annyit jelent, hogy képeinek olykor zsidó tárgya van, a zsidósága mélyebben gyökerezik. Egy ritka, mert úgy elkötelezetten zsidó, hogy … Tovább »

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Több európai országban, köztük Olaszországban és Magyarországon a roma közösség tagjai tavaly célpontjai voltak a társadalmi erőszaknak, amely néhány esetben gyakoribb volt és több halálesettel járt, mint a korábbi években – tartalmazza az amerikai külügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozott emberi jogi jelentése.

 Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »

Ki ne játszott volna el a gondolattal, milyen lenne, ha “volna kééét élete”, s ebben a két (három, sok) életben annyi nőt/fiút szeretne, ahányat tud. Nos, I. B. Singer regénye végig is viszi a gondolatsort, mi történik, ha a döntésekre képtelen főhős, a távolról sem hedonista Herman Broder egyszerre három követelőző feleséggel kénytelen elszámolni.

Boaz Rein Buskila, egykori izraeli hadköteles, ma negyvenes éveiben járó holdkóros rendszeresen álmodja ugyanazt. Ebben az álomban régi emlékei térnek vissza, ámbár nagyon furcsa formában. Huszonhat vicsorgó véreb üldözi városán, Tel-Avivon át, ő pedig menekül előlük, ahogyan és ahová csak tud. Mint ahogyan barátjának, Arinak, a filmrendezőnek később elmondja, ezek a kutyák azok, melyeket akkor palesztin falvak környékén lőtt le, hogy ne tudják felébreszteni a lakóikat, amikor egységével felkutatták a településeket. Kutyák lelövését bízta rá parancsnoka, mivel komplexusai voltak a valódi, emberes, fejre célzó harctól.

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?

Simon Judit nagyváradi újságíróval Kőrössi P. József beszélgetKezdjük a családoddal.Apám családja, a Simonok, a vallás felszabadítás után jöttek Erdélybe Ausztriából, egy részük a Székelyföldön kötött ki, és katolizált. Édesapám, Simon György színész volt, a bátyja … Tovább »

Két héttel a különös események után már föl lehet tenni a kérdést: mi is történt valójában Miskolcon (majd ennek nyomán az országos politikában és a médiában)? A városi kapitány beszámolt a sajtónak a rendőrség kéthavi munkájáról, a közbiztonság helyzetéről.

“A választási rendszerünket meg kell változtatni, mert ez már inkább anarchiára, és nem demokráciára hasonlít” – közölte a Népszabadságnak adott interjúban Daniel Ajalon, az izraeli választásokon a harmadik legnagyobb párttá előlépett Izrael az Otthonunk (Iszrael Beiteinu) párt vezetőségének tagja.
 

A maga közel hétszáz tagjával, a nagyváradi zsidó hitközség a második legnagyobb Romániában. Az országban mintegy tízezer zsidó él, közülük ötezren Bukarestben. A Pece parti Párizsban az utóbbi években felélénkült a közösségi élet. Megnyílt, elsőként az országban, a Zsidó Közösségi Központ, ami oda vonzza fiatalokat is. És még valami: idén nyolc zsidó gyermek született.

Izrael újabb háborúba keveredett, ez a háborúsdi lényegszerűen tartozik hozzá a történelméhez, mondhatni olyan, mintha egy bakelit-lemezt soha nem lehetne végigjátszani, mert mindig beakadna vagy elakadna.

Mint minden arab-izraeli háborúnak, ennek is több dimenziója létezik, mi ezekből … Tovább »

„Az önmagát a hígság és töménység dichotómiája mentén értelmező újneológia mindeközben csöppnyit sem büszke neológiájára, épp ellenkezőleg, azt tartja hígulása okának, kínos mosollyal jelzi: voltaképpen szégyelli, nem tehet róla, ezt örökölte, ez maradt rá, ha rajta múlt volna, ki sem alakul a neológia. Paradox módon saját önfölszámolásában érdekelt identitás ez.”

A Gólem Színház
kimondottan a KINO-ba álmodta meg következő darabját, A trükköt. Népszerű
izraeli szerző, zsidó színházat játszó fiatal csapat, Bánki Gergő és Schmied
Zoltán a színpadon február 18-án, este fél nyolctól.

Novák Attila: Végtelenített lemez a Közel-Keleten
„…a háború, még ha szükséges is, de rossz, a bombák nem identitás-elemek, hanem kemény tények, a csonkolt testek és a sok vér látványa pedig emlékeztessen minket arra, hogy mindannyian felelősek vagyunk egymásért a földön. … Tovább »

E sorok írói mindenekelőtt magyarázattal tartoznak. Egy írásra kívánunk reflektálni, amely a Népszabadságban jelent meg, ám válaszunkat – az írott és íratlan sajtószokásokkal ellentétesen, mégis legjobb lelkiismeretünk szerint – az ÉS-ben tesszük közzé. 

“…én ötéves korom óta pontosan tudom, hogy az, hogy „zsidó”, meg az, hogy „soha”, ugyanazt jelenti. Azt jelenti, hogy soha többé nem mehetsz be a kerted kapuján. Hogy múlttá válsz még életedben. Hogy máshol kell lenned, soha nem térhetsz vissza….”