Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Eli Shukron izraeli archeológus és csapata Jeruzsálem keleti részében talált egy falat, amely hat méter vastag, egyenként 5 tonnás kövekből áll. A régész szerint Dávid király ókori városának, a jelenlegi óváros falain kívül épült maradványairól van szó.

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést – mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester annak kapcsán, hogy vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve, a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából, a kormány által meghirdetett Magyar Holokauszt Emlékév keretében.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

Csak az biztos, hogy Szita Szabolcs már nem igazgató a Páva utcában. A Holokauszt Emlékközpont vezetőjének május elején lejárt a mandátuma: közlése szerint erről a napokban ajánlott levélben kapott értesítést. A tartalomból egyértelművé vált számára, hogy a jövőben nem számítanak rá.

Az izraeli állam önkéntes behívókat küldött a palesztin keresztényeknek, ezzel ösztönözve őket, hogy vonuljanak be az izraeli hadseregbe.

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

Nyílt levelet írt Borókai Gábor Heti Válasz-főszerkesztőnek a hetilapban Jelenits István piarista szerzetes, volt tartományfőnök, amelyben Borókai egy áprilisi, a német megszállási emlékművel kapcsolatos írására reagál.

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek a Szabadság téri emlékműről és a Dávid Katalin professzor asszonyhoz intézett leveléről

A baranyai megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése csütörtöki, rendkívüli ülésén a holokauszt 70. évfordulója alkalmából írásban deklarálta azon elköteleződését: Pécs városában – és sehol a világban – többé ne fordulhasson elő, hogy valakit vallása, bőrszíne vagy bármely kisebbséghez való tartozása miatt hátrányos megkülönböztetés ér.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Na akkor ezzel innentől együtt kell élnünk. A Fidesz szavazataival a Ház alelnöke lett Sneider Roy Tamás jobbikos ex-bőrfejűvezér.

 
Rasszista ilyen magas beosztást még nem töltött be az új magyar köztársaságban. A “szkinhedekkel együtt tüntető állítólagos nemszkinhed” kategóriában … Tovább »

A szocialista Molnár Zsolt szekrényéből akkora csontváz dőlt ki, hogy a Jókai utcai MSZP-székházban még órákkal később sem adtak ki közleményt, hogy erről most miért a Fidesz tehet.

Az ukrán helyzet miatt aggódik az egész világ, hiszen amint Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök hétfőn bejelentette, ez már háború, Ukrajna háborúban áll Oroszországgal.

A budapesti II. és III. kerületi ügyészség az illetékes bíróságon azért tettindítványt, mert “a rendelkezésre álló adatok szerint, a cikk ismeretlen szerzője, valamint a cikkhez hozzászólók olyan megállapításokat tettek, amelyekkel nagy nyilvánosság előtt a holokauszt tényét tagadták, kétségbe vonták, jelentéktelen színben tüntették fel”. Az írás miatt a rendőrségen tett feljelentés alapján nemzeti szocialista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának bűntette miatt indult nyomozás.

Az alábbi kutatáshoz kérik lapunk olvasóinak segítségét.