„Én nem vagyok zsidó”, mondja az apám. Anyámnak mondja. Anyám mérges rá.

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

A megjelenítés kísérletei igen sokfélék lehetnek, a traumatikus eseményeket közvetlenül átélők személyes tanúságtételétől, … Tovább »

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Magyar költők vészkorszakról írt, és a soá emlékét idéző verseinek antológiája jelent meg angolul I Lived on this Earth… Hungarian Poets on the Holocaust címmel a februári londoni Zsidó Könyvhétre. A gyűjteményes kötetben 18 szerző szerepel a klasszikusoktól kortárs alkotókig.

Szögi Lajos tiszavasvári földrajz–biológia szakos tanár 2006. október
15-én Olaszliszkán elsodort autójával egy roma kislány, akinek bár nem
lett semmi baja, a feldühödött rokonság a tanárt két lánya szeme láttára
agyonverte. Borbély Szilárd író drámát írt a történetből Az
olaszliszkai címmel. Vele beszélgettünk.

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget. 

Kafka távol áll a zsidóságtól, mégis mélységesen zsidó szerző; művei
leginkább az életrajz, az ödipális konfliktus és a lélektan fényében
értelmezhetők, de inkább afelé hajlanánk, hogy mindez semmivel sem visz
hozzá közelebb. Kafka profetikus és ironikus, öntudatos és bizonytalan.

Kié Kafka? A Szombat folyóirat februári számának címe igen találó, hiszen nem csak a hagyaték körül kialakult, valóban kafkai perre utal, de arra is, hogy Kafka milyen sokféle hagyomány és elbeszélés metszetében tudta és nem tudta meghatározni saját identitását is. A lapszámbemutatón ott jártunk.
 

A 20. században az aktuális másik szerepébe, az általános és elvont felebarát helyébe a zsidó lépett. Az üldöztetés idején bebizonyosodott, hogy az asszimiláció útja kudarccal végződött. A magyar zsidóság hagyománya megtört, felhalmozott szellemi értékei pusztulásnak indultak. Nem tudom, de újraépítésük csak a többségi társadalom bátorító, elfogadó figyelme mellett lehetséges.
 

Van-e „zsidó lélek”?

Vita Komlós Aladárral – a Szombat folyóirat októberi számában

A Szombat októberi száma az irodalomtörténész-író nyolcvan éve megjelent, nagy port kavart, ma is kérdéseket provokáló írásával foglalkozik, melynek a témája: a zsidó lélek.

„Vannak, … Tovább »

Azt hazudják: hóhérkodtam,

hogy Rettegett Iván voltam.

Azt is mondják, hogy gyilkoltam,

csecsemőket tűzbe dobtam.

Csak ha fázott a fülük,

akkor fűtöttem velük.

Nem volt ottan semmi kérem,

még hogy tömeggyilkosság!

Rágalom ez, és kikérem,

szemenszedett … Tovább »

“Engem tulajdonképpen a versek hoztak / haza: Petőfi, Arany, Vörösmarty. Komoly / hazafias nevelést kaptam. Pedig mehettem / volna Nyugatra. Akkor még nem tudtam, / hogy senkit sem találok…Apám nagyon / vallásos volt, a férjem is”

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?

Nemrégiben e-mail üzenetet kaptam az alábbi szöveggel: “Wass Albert aki a II. vh idején embereket mentett, zsidókat is most antiszemita támadás áldozata! A nagyromán nacionalisták és balosnáci antiszemiták propagandahadjárata folyik egy Igaz Ember ellen.