A magyar neológia helyzetét elemző, vitaindító írás szerzője összegzi gondolatait.

Golda Meir izraeli miniszterelnök mondta 1957-ben, hogy „a béke akkor fog elérkezni, ha az arabok jobban szeretik a saját gyermekeiket, mint amennyire minket gyűlölnek”.[1] Ezzel arra az ismert jelenségre utalt, hogy a muzulmán/arab anyák gyakran támogatják, sőt megünneplik az öngyilkos merényleteket és terrortámadásokat, melyet fiaik követnek el izraeli katonák és civilek ellen.

Szervezkednek az egyesült államokbeli Arizonában a demokrata párti aktivisták, hogy rábírják az elektorokat: ne szavazzanak Donald Trumpra. 

Az elektorok, akiknek a bonyolult amerikai választási rendszer szerint ténylegesen meg kell választaniuk az elnököt, vagyis a republikánus … Tovább »

Megjelent a novemberi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng … Tovább »

Sajtótájékoztatón harangozta be a Mazsihisz a szeptember elején induló Zsidó Kulturális Fesztivál eseményeit.

A szomjúság járványa címmel jelent meg a kortárs izraeli költészetet bemutató kétnyelvű antológia.

avagy: Lefitymálva vidéken

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Regényrészlet

Versenytársak – interjú Heisler Andrással és Köves Slomóval, Bernard-Henry Lévy: A késelős intifádáról, Németország és a bevándorlás, Beszámoló a IV. Zsidó Filmfesztiválról, Kőszeghy Péter Gáli József életművéről, Berkovits György regényrészlete. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Közösségi dokumentumfilm, rendezte: Spitzer Barbara (a Glaser Jakab Alapítvány produkciója).

Koncerttel tiszteleg az adományozói előtt a Mazsihisz. Magyarország legjelentősebb zsidó vallási közösség január 11-én vasárnap 16:00 órától elsősorban azokat várja a Dohány utcai zsinagógába, akik a tavalyi év során adójuk 1%-val segítették a munkáját.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége köszönetet mond mindazoknak, akik munkájukkal, támogatásukkal segítették az elmúlt évben.

November 23-án, reggel 9.30-kor még megtekinthető a Teleki téri mesék című film a Művész moziban az idei Zsidó Filmfesztivál  keretében. A délutáni vetítésre már napok óta nem lehet jegyet kapni, ezért a nagy érdeklődésre való tekintettel – rendhagyó módon – kapott a film még egy időpontot a szervezőktől.

Kedden nyílik meg a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának állandó kiállítása, a multimédiás, interaktív tárlaton a lengyelországi zsidó közösség több mint ezeréves útját mutatják be.

A filmtörténet szeszélye folytán a mozgókép fejlődése szorosan összekapcsolódott a zsidó közösségeket érő kihívásokkal.

Német emigráció Kaliforniában