Ha a kíváncsi olvasó Jeruzsálem pusztulásainak okait keresi a rabbinikus szövegekben, megdöbbentő felfedezésekre jut. A rabbinikus hagyomány nem az idegen seregeket teszi felelőssé elsősorban a pusztulásért, hanem bizonyos, etikátlanul viselkedő zsidó csoportokat, egyéneket. … Így nem csoda, hogy a Babilóniai Talmud aggadáiban a rómaiak sokszor pozitív vagy semleges szerepben tűnnek fel, szemben a radikális és kérlelhetetlen zélótákkal.

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

A zsidó bölcseletben a messiásra és a megváltásra vonatkozó elképzelésekről meglehetősen kevés anyag jelent meg magyarul; szerencsés kivétel Gershom Scholem „A messiás-eszme a zsidó hagyományban” című klasszikus tanulmánya.Üröm az örömben, hogy ezen egyébként értékes írás érdemei között nem szerepel Maimonidész messiás-értelmezésének pontos bemutatása.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága – a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban – a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely – akár nyíltan, akár burkoltan – bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul – közölte Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke szerdán az MTI-vel.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »

Ungvári Tamás: Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története, Scolar Kiadó, 2010. Budapest, 621.old. 4990 Ft.; Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe, Corvina, 2010. Budapest, 299. old. 3500 Ft.
Hatvany Lajos 1929-ben keserű … Tovább »

Színház – Kényszer szülte profilbővítés a Bethlen téren
Ismét feltűnik Budapest életében egy régi-új színháznév, a Bethlen Téri
Színház: ez az eredeti helyén nyílik meg újra, viszont nem egészen az
eredeti névvel, mert a háború előtt nem „színháznak”, hanem „színpadnak”
nevezte magát

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!

Úgy tűnik, a magyarok nagyon sok régi weboldalt ismernek: olvasóink
korábbi felhívásunkra több száz, dizájnjában vagy tartalmában hosszú
évek óta érintetlen weboldalt küldtek be. Volt, aki 1997-es, saját
amigás oldalát mutatta be nekünk, kaptunk vonatokkal, focival,
küzdősporttal, tudományokkal foglalkozó lapokat, de akadt például
porszívóügynök-honlap is. Néhányan pedig saját kollégájukat állították
volna pellengérre.

A tandíjfizetés elmaradása miatt a Budapesten 1905-ben született Arthur Koestlert kirúgták a bécsi Technische Hochschuléből, így mérnöki tanulmányait sohasem fejezte be. Egyetemi éveit Ady Endre németre fordításával, valamint ama zsidó párbajszövetségekben töltötte el, melyek az antiszemita diákcsoportosulásokkal mérkőztek, ha netán párbajképességüket elismerték. Ezeket a szövetségeket a cionizmus atyja, Theodor Herzl alapította Bécsben.

Szerencse, hogy a kormánypárt mellett az ellenzék egy része is nem
létező ellenségek elleni hadakozással van elfoglalva. A Jobbik megint
fontosnak érezte a zsidókártyát kidobni az ülésterem asztalára, amire
Dúró Dóra még gyorsan rá is tett egy lapáttal.

A Jobbik szerint Steiner Pál a magyarság helyett csak a zsidók érdekképviseletét tekinti feladatának.
 

Politikailag heterogén, Izrael mellett egységesen elkötelezett csoport
jött össze november 2-án az Akadémia épületében. Az Izraelt Támogató
Parlamenti Képviselők Nemzetközi Alapítványa (IIACF), Budapesten
tartotta konferenciáját. 

Franciaországban újra kiéleződött az iszlám és a szabad
véleménynyilvánítás közötti sok vihart kavaró konfliktus, miután szerdán
eddig ismeretlen tettesek robbantásos támadást követtek el egy
szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen.

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket. 

Pattanásig feszült a helyzet Izrael és Irán között, miután kiszivárgott
hírek szerint Izrael, az Egyesült Államok és szövetségeseik katonai
csapás lehetőségét fontolgatják Iránnal szemben

„Ha Európa nem támogatja Izraelt a béke ügyében, akkor szellemi
örökségét tagadja meg, gyökereit vágja el, és ezáltal saját jövőjét
sodorja veszélybe” – hangzott el azon a konferencián, melyre a világ
számos országából Budapestre érkező Izrael-barát politikusok
részvételével került sor.

 Mindkét darab központi kérdése a társadalmi együttélés és az identitás mibenléte. Vajon miképpen tud békében együtt élni cigány és magyar, muzulmán, keresztény és zsidó a kicsiny, de történelmileg annál terheltebb Magyarországon. És a válasz keresése során mindkét … Tovább »