Összesen 106 találat (81 - 100) : Balog Iván.
“Bayer Zsolt, Bíró Zoltán és Széles Gábor nyilvánvalóan nem a szocialisták magányos agent provocateurjei” Forrás: Népszava 2008. április 28. / Buda Péter A szélsőjobboldali agresszió 2008. április 1-jén hazai térnyerésének egyik mérföldköve tétetett le a Molotov-koktélos támadással. … Tovább »
Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.
Ágoston Vilmos úgy véli, nem nemzet-, hanem emberségfüggő, ahogyan a kérdéseket megválaszoljuk Forrás: Maszol 2008. március / Szilágyi Aladár A múlt század hetvenes éveiben, amikor Nagyváradon kedvező konstelláció folytán az Ady-kör háza táján felpezsdült az élet, Bretter György … Tovább »
Forrás: Népszabadság Online 2008. február 21. “Méltatlannak” ítélte Kertész Péter és Róbert László “beadványát” a beregszászi zsidók bevagonírozásában részes egykori csendőrtiszt, Kecskési Tollas Tibor ügyében “különösen annak súlyához képest” a MÚOSZ Örökös Tagok … Tovább »
Forrás: Népszabadság 2007. december 13. Tegnap a Jobbik elnöke fölháborodott azon, hogy Sólyom László, aki a Jobbik nézeteit a náci ideológiával azonosította, nem volt hajlandó személyesen fogadni őt. A gárda pénteken Kerepesen tervez felvonulást a “renitens roma gyerekek” eltávolítása … Tovább »
HOLOKAUSZT MÚZEUM
A tragikomédia sokadik felvonása
2004 áprilisában ünnepélyesen megnyílt a Holokauszt Múzeum1, ám a hosszadalmas hercehurcák miatt nem a tervezett, nagyszabású, állandó kiállítással, hanem egy ideiglenes – noha a körülményekhez képest színvonalas – installációval. … Tovább »
Hitközségi választások
BZSM: nincs változás
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) április 3-án tartotta tisztújító képviselő-testületi ülését, ahol sem az elnöki, sem az ügyvezetői poszton nem történt változás.
Az ülést és a szavazást Szalai György, a választási … Tovább »
Prés alatt
„Romániából kiüldözik a zsidókat”
Az alábbiakban Sós Endre, 1957-1965 közötti MIOK-elnök romániai tapasztalatait megfogalmazó feljegyzését adjuk közre (némileg rövidítve). 1965-ben már rekordsebességgel folyt a romániai zsidóság kivándoroltatása. A román … Tovább »
Őrségváltás előtt, őrségváltás után
Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-45)
A vásári mutatványként induló film az első világháború éveiben került először közeli kapcsolatba a politikával. A kormányok ekkor használták fel először a … Tovább »
1.
Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt írja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsapása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan németek vagy franciák, mint az igazi németek és franciák, addig az értelmiségi zsidók … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »
Történelmet írni
Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
Az orsz. rabbiképző-intézet éppen megjelent értesítője első helyen a mil- leniumról és az ezen alkalomból tartott ünnepélyről szól… A díszülésen Balog Ármin tanár méltatta a nap eseményét; több tanuló hazafias költeményeket szavalt … Tovább »
Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).
A „kóser szupermarket” … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
Zsidó öntudatra ébredésemhez a történelem iránti érdeklődésem adta a kezdő lökést.
Ember Judit filmrendezővel beszélget Surányi Vera
– Amikor felhívtalak a közelmúltban azzal, hogy szeretnélek bemutatni a MAZSIKE klubjában, csodálkozva azt mondtad: „Hiszen egyetlen zsidó témájú filmet sem csináltam még!” A „Ne vígy minket a kísértésbe” harminc éves filmrendezői … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
(sz.é.): Mozgatókerekek
Szécsi Éva: Beszéljük egymás nyelvét!
Hírek
A vilnai foltvarró unokája: Lord Taylor of Gostforth főbíró
V. Gy.: A FÁK-on is kihajt az ág
Szántó T. Gábor: Konrád
Erős Ferenc: A Cinkos-t újraolvasva
Pető Katalin: Ki, ha nem te, és mikor, ha nem most?
Balog … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Balog Iván: Társadalmi zoológia
Szántó T. Gábor: „Ezek a dallamok csak együtt működnek”
Götz Eszter: Jób, az Isten bírája
Fenákel Judit: Találkozás
Várai Emil: A hagyomány őrzői
1848 tavasza: Rendelet az antiszemita zavargások ellen
Komoróczy … Tovább »