“Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul.”

Végre mi is megfogtuk az Isten lábát. Van gázunk. Sokat érő gáz, a dollár milliárdok csak úgy repkednek a levegőben, ha róla beszélnek. És nem tízesével, hanem minimum százasával. Gazdag ország lettünk.

Na, végre, mondom magamnak, ez is eljött, az én országom. Az araboknak … Tovább »

Az Izraeli filmhét vendége volt Eran Riklis, az egyik legismertebb izraeli filmrendező, akinek „Táncoló arabok” c. filmjét láthatta a magyar közönség.

Mostani filmjének és több korábbinak is izraeli arabok a főszereplői. Valójában őket araboknak vagy palesztinoknak kell … Tovább »

Dés Andrással beszélget Ayhan Gökhan

Részlet Sayed Kashua – angolul Second Person Singular címen megjelent regényéből. 

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

“Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „Áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz.” Rossz hírekre azt mondja: „Áldott legyen, igaz bíró.””

– Ne aggódj! – próbálok lelket önteni belé. – Az antiszemiták legnagyobb része, legalább kilencvenöt százalékuk egyáltalán nem akar megölni minket. Csak az van, hogy a maradék öt százaléktól olyan rosszakat hallanak rólunk, hogy mégis kénytelenek lesznek rá.

–Ugyanígy … Tovább »

„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”

Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?

Horthy Miklósné három vékony, kézzel írt naplókötete évtizedeken keresztül hevert elfelejtve Portugáliában, majd egy dél-angliai garázsban. ,,Holnapután lesz három hete, hogy idehoztak minket.” – így kezdődik az első füzet Bajorországban, Szálasi Ferenc hatalomátvétele s a Horthy család Németországba hurcolását követően, 1944. november 6-án. 1945 decemberében ér véget a harmadik kötet.

A Belügyminisztérium F. D. Roosevelt (néhány éve Széchenyi) téri épületének márványaulájában 2015. október 29-én Ilan Mor, Izrael nagykövete és dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetést és a Magyarország Bátorságért Érdemjel elismerést azoknak (illetve idén posztumusz leszármazottaiknak), akiket 1944-es embermentő tevékenységükért a Jad Vasem illetékesei 2014-ben kitüntettek. Összesen hat embernek.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió jelentése szerint hétfő délután hebroni illetőségű 19 éves arab Rison Lecionban felszállt a 83-as autóbuszra és megkéselt egy 40 éves utast. A sebesült állapota súlyos. 

Az autóbuszról elmenekülve a város központi autóbuszállomása … Tovább »

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

Interjú Avishai Cohen izraeli jazz trombitással

Ala Wahib úgy jellemzi magát, mint „izraeli cionista arab”.

A két városrészt fizikailag elválasztó betonelemek elhelyezését kezdték meg Jeruzsálem egyik zsidó és arab lakónegyedének határán – jelentette az izraeli média.

Részlet az Oroszlánkórus című, a Magvető Kiadónál hamarosan megjelenő könyvből. A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regénye után most jelenik meg először novelláskötete.

Nem sokkal 115. születésnapja előtt, idén augusztusban hunyt el a világ legidősebb zsidó embere, s egyben az 1903-as kisinyovi pogrom utolsó túlélője.