Berlinben, a Nemzetközi Kert Kiállításon, a különböző vallások kertjei után a zsidóság is bemutathatja a maga “Zsidó Kert” koncepcióját.  

“Amilyen a kertész, olyan a kert” – tartja mondja a héber közmondás. Más szóval, a kert építészete, szerkezete, állapota is sokat … Tovább »

Az Orlai Produkciós Iroda 2019. április 18-án, a sikeres győri Vaskakas Bábszínházbeli elő-premier után, a Belvárosi Színházban is bemutatta Molnár Ferenc Riviéra című vígjátékát. Az érzékeny lelkű író, aki az emberi jellem nagy ismerője volt, ritkábban játszott darabjában … Tovább »

A független Izrael Állam 1948-as kikiáltását követő háborúban – melyek során még postagalambok segítették a harctéri kommunikációt – egy halálosan megsebesült fiatal galambász útjára engedi utolsó madarát, különleges búcsúajándékot küldve távoli kedvesének.

A “Csecsemő” … Tovább »

Aki csak úgy férjhez adja a lányát, nem engedheti el ötven zuz (pénznél) kevesebbel. Ha az apa lehetőségei nem engedik, hogy a házasulandó lány ruhát is vigyen magával, ne mondja a vőlegény azt, hogy „ha a házamba viszem, ruháimmal borítom el”, hanem akkor ruházza ki a lányt, … Tovább »

Az izraeli Bné David jesiva rabbijai Hitlert dicsőítik, és az arabokat alázzák.

Felvételek bizonyítják, hogy egy telepes akadémia tanárai nyíltan hirdetik a zsidóság felsőbbrendűségét. Az igazgató szerint az arabok – genetikai alsóbbrendűségükből eredően – önként … Tovább »

Egy kutya vágtat az utcákon, egy fiú meg utána. Hosszú kötél köti össze őket, ami folyton belegabalyodik a járókelők lábába, akik méltatlankodnak és szitkozódnak, a fiú meg azt mormogja: „Elnézést, elnézést”, újra és újra. Az elmotyogott bocsánatkérések szünetében kiáltozik: … Tovább »

Az Életlehetőségek című kiállításon Flohr Zsuzsi saját nagyapja, Flohr Gyula életét dolgozta fel, a kurátor Pacsika Márton volt. Az anyagban egymásnak ellentmondó családi és hivatalos narratívák jelentek meg, melyek árnyalt társadalmi és nemi viszonyokra mutattak rá, és általában … Tovább »

A nemrég kifejlesztett digitális technológiák egyik mellékterméke, hogy számos történelmi forrás könnyen elérhető, mozgatható és manipulálható formában áll egyre nagyobb tömegben a kutatók rendelkezésére. Ez a társadalomtörténész számára megnyit egy sor, korábban voltaképp … Tovább »

Már egészen kicsi korban átvesszük a jól bevált családi viselkedésmintákat, szokásokat a félelmekkel együtt, és egyre több kutatás igazolja, hogy a tragédiák hatása a génekkel is öröklődik. Népirtás, kitelepítés, bántalmazás – felmenőink elszenvedett traumái nem tűnnek … Tovább »

Az, hogy Jézus palesztin volt, évtizedek óta hallható a palesztin propagandában – de a nyugati világban erre viszonylag kevesen figyelnek.

A palesztinok mérhetetlen szenvedésével és a zsidók izraeliek mérhetetlen vérszomjával ugyan minden nyugati médiafogyasztó találkozik, … Tovább »

A következő házimunkát végzi a nő a férjének: Őröl, süt, mos, főz, gyerekét szoptatja, megveti az ágyát, gyapjút sző. Ha az asszony hoz egy szolgálólányt,[1] nem kell őrölni, sütni és mosni. Ha kettőt hoz, főzni se kell és szoptatni sem. Ha hármat hoz, nem kell az ágyat megvetni … Tovább »

Az Eichmann-csokoládé különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton.

Főleg kedves magyar barátjáról, “Endre Latziról”, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel… Szól csodás pesti operettekről, … Tovább »

A Holokauszt Emlékközpont „A holokausztkutatás új útjai, problámái” címmel rendezett pódiumbeszélgetést, melyet Dr. Kovács Tamás történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója moderált. A beszélgetés három résztvevője Gellért Ádám, történész PhD-hallgató (University … Tovább »

Gedó György olimpiai és Európa-bajnok ökölvívó, az egyetlen magyar bokszoló, aki négy olimpián vett részt. 

1949. április 23-án született Budapesten. Vér szerinti szüleit nem ismerte, gyermekkorában nevelőszüleivel Békéscsabára költözött, itt kezdett bokszolni … Tovább »

Az Orlai Produkciós Iroda 2019. április 18-án, a sikeres győri Vaskakas Bábszínházbeli elő-premier után, a Belvárosi Színházban is bemutatta Molnár Ferenc Riviéra című vígjátékát. Az érzékeny lelkű író, aki az emberi jellem nagy ismerője volt, ritkábban játszott darabjában … Tovább »

Leány, akit elcsábítottak, a becsületén (esett folt) és a méltatlanság kárpótlása és a bírság a lány apját illeti, ugyanígy az erőszak okozta fájdalom kárpótlása. Ha az ügy a bíróság elé került az apa életében, a kártérítés az apát illeti. Ha az apa meghalt (a kártérítés) … Tovább »

Az oroszok felállítanak egy tábori konyhát, ételt osztanak, valami hitvány, sűrű kását, de meleg, és ezt eszik ők is, legalább a kiskatonák. Délután kisebb-nagyobb csoportokban eligazítást tartanak az embereknek. Az Appellplatzon terelnek össze minket megint, de most nem lövik le … Tovább »

(Napló az 1938-1942 közötti évekből) 

Négy évvel ezelőtt, a Szombatban (Szombat, 2015. március,11-18. oldal) megjelent egy ismertető a készülő dokumentumkötetről, Éjszaka még fölvarrok tizenöt gombot munkacímmel. Az azóta eltelt közel öt évben kutatások sora zajlott a … Tovább »

Fritz svájci, Kristin német. A fiú tapasztalatlan, a lány mindent tud. Fritz idealista és naiv, Kristin kiszámíthatatlan és rejtélyes. A fiú az igazságot keresi, a lány titkot hordoz. Még csak nem is Kristin az igazi neve… Mindketten menekülnek valami elől, és éppen a Harmadik … Tovább »

Aki elcsábít (egy szűzlányt) három dolgot fizet, aki megerőszakol, négyet. A csábító a (lány) tiszteségéért, az „érték” vesztésért fizet, és magát a bírságot fizeti. Az erőszakot elkövető az okozott testi fájdalomért (is) fizet.

Misna, magyarul Ismétlés … Tovább »