Jézus, a palesztin

Az, hogy Jézus palesztin volt, évtizedek óta hallható a palesztin propagandában – de a nyugati világban erre viszonylag kevesen figyelnek.

A palesztinok mérhetetlen szenvedésével és a zsidók izraeliek mérhetetlen vérszomjával ugyan minden nyugati médiafogyasztó találkozik, az ilyenfajta riportok azonban a nyugati ízléshez vannak igazítva, a tárgyilagos híradás álorcájában jelennek meg . A palesztin média azonban nagyobbrészt a totalitárius rendszerek szemérmetlenül gyűlölködő üzemmódjában működik, ez a nyugati közönségnek nagyobbrészt emészthetetlen, ezért közvetlen formában nem tálalják föl neki. A palesztin propaganda agyrémeit a fősodrú nyugati média túlnyomórészt ignorálja, és ha angol nyelvre fordítva az orra alá dugják, akkor is úgy tesz, mintha nem látná.

 

Arafat said Jesus was a Palestinian. Palestinian author and TV host agree.

http://www.palwatch.org/main.aspx?fi=157&doc_id=4038 http://palwatch.org/main.aspx?fi=506&fld_id=506&doc_id=4037 An interview with a Palestinian author on Palestinian Authority TV discusses former PA Chairman, Yasser Arafat’s statement that Jesus was the first Palestinian Martyr (Shahid). The PA TV host affirms the author’s claim by stating, “no one denies that.”

Most azonban a fent említett elmeszülemény Jézus palesztin voltáról, egy villanásnyira, megjelent a fősodrú nyugati médiában, annak is egyik zászlóshajója, a New York Times hasábjain. A lap véleménycikket közölt, melyben ez a mondat olvasható: „But Jesus, born in Bethlehem, was most likely a Palestinian man with dark skin.” (De a Betlehemben született Jézus nagy valószínűséggel sötét bőrű palesztin/ai/ férfi volt.) Az angol Palestinian szó „palesztin” és „palesztinai” jelentésben is értelmezhető – e kettősség mögé bújik el ügyesen a lap szerkesztősége a számokérés elől. Nem, nem – írják a felháborodott reflexiókra válaszul – , ők egy percig sem akarták Jézus zsidó voltát kétségbe vonni, ezzel a mondattal a szerző csupán Jézus külső megjelenésére utalt.

A politikailg rendkívül korrekt írás amúgy – Húsvét kapcsán – valóban releváns kérdést vet fel: miért ábrázolják Jézust olyan gyakran szőkehajú, kékszemű férfiként? Olyannyira, hogy a szerző gyerekkorában, Los Angelesben, egy fekete közösség templomában is szőkének festették le a keresztény messiást. A cikkíró az egyetlen lehetséges józan választ adja a saját kérdésére: a nyugati, keresztény kultúrát felépítő fehér ember az évszázadok alatt a maga képére formálta messiását.

A szerző ebből azonban nagyon polkorrekt következtetésre jut: az amerikai kultúrában a fehérbőrű Jézus azt jelentette, hogy a fehérek jók, a feketék gonoszak. Itt az ideje tehát, hogy szakítsunk ezzel a sablonnal, szögezi le a szerző, s hivatkozik arra, hogy a fekete polgárjogi mozgalom kibontakozása óta Jézust egyre gyakrabban ábrázolják feketének.

A cikkíró egyértelműen antirasszista elkötelezettségű, Jézus polkorrekt ábrázolása érdekli és nem az, hogy ő volt-e a messiás. Nem keresztényként lép fel, nem azonosul a Jézus által hirdetett tanokkal, cikkéből kitűnően ezek nem érdeklik. Csak Jézus származása és ábrázolása érdekli, vagyis: az ebből besöpörhető erkölcsi és politikai tőke.

*

A szubjektív ábrázolások sokféleségén túl azonban a szerző a tényekhez is ragaszkodni kíván a maga módján, ezért tartja fontosnak leszögezni, hogy „Jézus nagy valószínűséggel sötét bőrű palesztin(ai) férfi volt”.

Az állítással komoly vitát folytatni nyilván nem érdemes, sem az országot, sem az ott élőket nem nevezték így Jézus idejében. A Syria Palestina elnevezést a rómaiak mintegy száz évvel Jézus halála után, a Bar Kochba szabadságharc leverését (i. sz. 135) követően adták ennek a birodalomba (Szíriával együtt) betagozott területnek, éppen azért, hogy a zsidók emlékét is eltöröljék.

A terület neve Jézus korában Judea volt a római szóhasználatban. A Palesztin(a) név nem szerepel a keresztény Bibliában, Izrael neve viszont 73 alkalommal fordul elő – úgy is, mint ország, úgy is, mint nép vagy közösség. A zsidó(k) terminus 185 alkalommal olvasható.

*

Jézus, a szőke európai (árja, „pártus herceg”, stb.), avagy Jézus a palesztin – ezek újrafogalmazott változatai ugyanannak a nagyon régi üzenetnek: Jézus nem volt zsidó. A szerző bejelenti igényét: elég volt abból, hogy Jézust fehér európainak ábrázolják! Jézus igazából palesztin volt! Mostantól nem a tiétek, hanem a miénk!

A rasszista zsidógyűlölet a szemünk előtt fordul át antirasszista zsidógyűlöletbe. Jézus nem az elnyomó fehéreké többé, hanem az elnyomott harmadik világbeli népeké, akiket a palesztinok személyesítenek meg. A zsidóellenes indulat itt és most bújik bele legújabb ideológiai köntösébe.

A lényeg nem változott, csak a külcsín: azelőtt a szőke árja Jézus, most pedig palesztin Jézus a zsidók antitézise.

A New York Times, a szabad sajtó, a haladó világ gondolkodóinak zászlóshajója pedig helyet ad ennek az üzenetnek. (Óvatosan, csakúgy futólag, esetleges félreértésnek álcázva persze.) Finoman jelezve, hogy amit tegnap még komolytalannak tartottunk, az holnap akár tiszteletre méltó vélemény is lehet.

Ezt sejteti az amerikai Demokrata párt ifjú üdvöskéje, az egyik antiszemita botrányból a másikba csúszó Ilhan Omar, aki maga is sietve megosztott egy hasonló tartalmú Twitter üzenetet a palesztin Jézusról. Ha pedig egy amerikai kongresszusi képviselő állít valamit, annak már politikai súlya van.

A keresztény világ, majd az ebből kibontakozó nyugati civilizáció genezise pillanatától birkózik zsidó eredetével, amelyet se lenyelni, se kiköpni nem tud, azóta sem. A haladás csodálatos dolgokat produkált, de ezen a téren, úgy tűnik, semmi se változott. A zsidóellenes indulatok kezelése néha tüneti eredményt hoz, de ezek hosszabb távon mindenféle próbálkozásra rezisztensek.

***

A cikk megjelenése után egy héttel a szerkesztőség helyesbítést tett közzé a cikk alatt, mely szerint “szerkesztési hiba folytán a cikk helytelenül hivatkozott Jézus hátterére… Jézus zsidó volt és Betlehemben született.” A “Jesus was a Palestinian…” kezdetű mondatot törölték.