Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel

 
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)

Bevállalja?

… Tovább »

„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról

Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?

Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »

„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál

Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban

Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatér­tem a deportálásból. Hozzáte­szem, az életben maradásra ak­kor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »

KÁDÁR ÉTKEZDE
A jó Kádár

Arról, hogy a Klauzál téri Kádár étkezde a budapes­ti őstörténet része legyen, saját maga gondoskodik.
A falakat egykori és mai celebritások fotói, elis­merő szavai díszítik, a kockás terítős, szódásszifonos miliő olybá hat, mintha öröktől … Tovább »

Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg. 

SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész

1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hat­száz főt.

KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL

Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »

KORÁNYI LÁSZLÓ
A Mazsök elmúlt hét éve számokban
Pályáztatási és döntési gyakorlat

Mint a Mazsök pénzügyi bizottságá­nak elnöke, fontosnak tartom, hogy pénzügyi és tartalmi szempontból is lássuk az elmúlt hét év pályáztatásá­nak eredményeit. Az elemzés rávilágít … Tovább »

JACOB TAUBES
A messianizmus ára

A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmus­ban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messia­nizmussal kapcsolatos téziseinek újra­gondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scho­lem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »

„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila

Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi év­tizedben egyre inkább ré­sze a magyar szellemi élet­nek, ám nem az akadémi­kus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »

Somlyó György emlékezete

A Margit hídon mentem ép­pen át, mikor elért a hír.
Megálltam, lenéztem a Du­nára, figyeltem kicsit, hogy hömpölyög a folyvást meg­haló és újjászülető folyó, hogyan ömlik mindig ugya­núgy az egyre újuló, halálos fiatalság. Somlyó-verssorok … Tovább »

A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének – kormányát bemószerolva – sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba.
 
 

A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
 
 

Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
 
 

Az APEH honlapján bogarászva érdekes adatokra bukkanhatunk: Az egyházak
számára 2004. évi adójuk egy százalékát felajánlók száma és a teljes összeg
sokat elárul a felekezetek támogatottságáról. A négy zsidó felekezet számára
felajánlott egy százalékok alább láthatók.

Miután Izrael kivonult Gázából, ott a Hamasz, a Fatah és az Iszlám Dzsihad kötelékébe tartozó fegyveres klánok vették át az uralmat, amelyek egyedül a fegyverkezéssel, hatalmuk megszilárdításával és a rivális klánok legyűrésével voltak elfoglalva. A Hamasz-kormánynak nem volt rájuk sok befolyása: ahogy a miniszterek – legalább látszatra – próbáltak valami nyugati stílust fölvenni, úgy vesztették el tekintélyüket a fegyveresek szemében. Gázában semmiféle, államra emlékeztető infrastruktúra (közigazgatás, posta, tömegközlekedés, stb.) nem jött létre.

Inhuman Research. Medical Experiments in German Concentration Camps (Embertelen kutatások: orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban) címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában Paszternák Alfréd nőgyógyászprofesszornak a náci koncentrációs táborokban folytatott emberi kísérleteket feltáró könyve.

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Ezen a napon arra emlékezünk, amikor mind ott álltunk annál a bizonyos hegynél és átvettük a Tórát és a Tízparancsolatot.
Lássuk, mit tudsz erről az ünnepről? 
 

Egy izraeli író óriási botrányt kavart Izraelben és Észak-Amerikában, mert közölte az amerikai zsidósággal, hogy a zsidó nép megmaradása csakis Izraelen és az izraeli azonosságtudaton múlik.