Összesen 98 találat (21 - 40) : Békés Attila.
“Trianont, valamint a holokausztnak és a második világháborúnak a végét az erdélyi zsidók román impérium alatt élték meg. E három esemény mégis Magyarországhoz köti őket, hiszen az első világháború végéig – a maguk regionális jellegzetességeivel – a magyarországi zsidóságnak … Tovább »
“Hogy a magyar társadalomnak, a magyar kormánynak vannak kötelezettségei a határon túli magyarokkal kapcsolatban, azt józan ember nem vitatja.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as … Tovább »
A német parlament épületét rendőrség védte Berlinben, majd erősítést hívtak segítségükre.
A mintegy 38.000 fő demonstráció a koronavírus intézkedések elleni békés tiltakozásnak indult. A tüntetők között voltak a Reichsbürger (birodalmi polgárok) mozgalom tagjai.
Kutatói konferenciát tartottak a zsidóság és a polgárosodás magyarországi történetéről Kőszegen.
Új kezdeményezésként az ország több régiójából érkeztek kutatók a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének szervezésében A zsidóság szerepe és részvétele a … Tovább »
Tovább folytatódik a Horthy-korszak antiszemita politikusainak, közszereplőinek rehabilitálása.
Vácon ma szobrot állítottak annak a Kornis Gyulának – írja a merce.hu -, aki Horthy kormányzósága idején vezető oktatáspolitikusként olyan állításokat fogalmazott meg, mint például
„a … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
Negyven magyarországi és határon túli közintézményben, megyei könyvtárakban, múzeumokban, egyetemeken és más kutatóhelyeken lesz elérhető a világ legnagyobb digitális videóinterjú-gyűjteménye.
A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának Vizuális Történelmi … Tovább »
A Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944 című könyvéről beszélget Ungváry Krisztián történésszel Várnai Pál
Könyvében hivatkozik Timothy Snyder alapos kutatására[1], valamint említi Krausz Tamást is, aki szintén könyvet írt a megszállásról[2], főleg … Tovább »
„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »
A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
A Budapest Pride szervezői fontosnak tartják, hogy minden ember egyenlő jogokkal rendelkezzen, évről évre ezért rendezik meg a felvonulást – hangoztatta Hanzli Péter, a Budapest Pride sajtószóvivője szombaton kora este azt követően, hogy a menet megérkezett célállomására, a … Tovább »
Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.
Bíró-Balogh Tamás legutóbb megjelent, Kosztolányi Dezső életrajzának nem túl fényes fejezeteivel foglalkozó könyve, a Mint aki a sínek közé esett című kötet nem kevés meghökkentést kiváltó írásaival, leleplezéseivel is felhívja magára a figyelmet. A Kosztolányi-életrajz hiányzó darabjairól, Kosztolányi antiszemitizmusáról, s a Radnóti Miklós-hagyaték sorsáról is beszélgetett a Prae.hu a könyv szerzőjével.
Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.
Dés Mihály friss regénnyel jelentkezett. A Szombat áprilisi számában olvasható vele rövidesen interjúnk, s könyvéből egy részlet alább.
A kötet bemutatója és egyúttal Dés Marci kiállításának – Vaj pirítóssal – megnyitója március 30-án (vasárnap) 18 órakor lesz a Bálint Házban (1065 Budapest, Révay u. 16.). Az eseményen a szerző, testvérével, Dés László zenésszel, fiával, Dés Marci képzőművésszel és unokaöccsével, Dés András zenésszel beszélget ételről, életről, anyáról, nagymamáról, a családi beszélgetés moderátora Marcsa Attila.
Az 1944-es német megszállás áldozatainak szánt emlékmű projektje hatalmas vitákat váltott ki.Az alábbiakban a Mandiner összeállítását közöljük.
Magyarország miniszterelnöke és a demokratikus ellenzéki pártok vezetői köszöntötték a magyarországi zsidóságot az 5774. zsinagógai év beköszönte alkalmából. Alábbiakban a leveleket olvashatják.
A Honi Művészetért Alapítvány (mely ismerős lehet többek közt az “Ezüst Ácsceruza Díj” alapításáról) három éve a helyi önkormányzati testület együttműködésével létrehozta a település kulturális életének segítése céljából a “Három Templom Kulturális Társaságot”. … Tovább »